korrelációs együttható

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkorːɛlaːt͡sijoːʃɛɟythɒtoː]

Főnév

korrelációs együttható

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A korrelációs koefficiens egy statisztikai mérőszám, amely a két változó közötti lineáris kapcsolat erősségét és irányát jellemzi. A leggyakrabban használt korrelációs koefficiens a Pearson-féle korrelációs koefficiens, amelyet a következő módon definiálunk:

Pearson-féle korrelációs koefficiens

A Pearson-féle korrelációs koefficiens ( ) a következő képlettel számítható:

 

ahol: -   a   és   változók kovarianciája, -   a   változó szórása, -   a   változó szórása.

Kovariancia

A kovariancia a következőképpen számítható:

 

ahol   és   a   és   változók várható értékei.

Értékek és értelmezés

-  : tökéletes pozitív lineáris korreláció. -  : tökéletes negatív lineáris korreláció. -  : nincs lineáris korreláció. -  : pozitív lineáris korreláció, ahol a közel 1-es érték erős pozitív kapcsolatot jelez. -  : negatív lineáris korreláció, ahol a közel -1-es érték erős negatív kapcsolatot jelez.

Példa

Tegyük fel, hogy van két változónk,   és  , és a következő adatokat kapjuk:

( X ) ( Y )
1 2
2 4
3 6
4 8

A Pearson-féle korrelációs koefficiens számításához először ki kell számolni a kovarianciát és a szórásokat:

1. Kovariancia: - Számoljuk ki   és  . - Kiszámítjuk a kovarianciát.

2. Szórások: - Számoljuk ki   és  .

3. Kiszámítjuk  : - Végül helyettesítsük be az értékeket a Pearson-képletbe.

Összegzés

A korrelációs koefficiens egy alapvető eszköz a statisztikában, amely segít megérteni a változók közötti kapcsolatokat. Azonban fontos megjegyezni, hogy a korreláció nem mindig jelenti a kauzalitást, vagyis a két változó közötti kapcsolat nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyik változó a másikat okozza.