Kiejtés

  • IPA: [ ˈlaːnt͡størt]

Főnév

lánctört

  1. (matematika) Egy lánctört (vagy folytonos tört) olyan tört, amelynek a nevezőjében egy újabb tört van, amelynek nevezőjében ismét egy tört van, és így tovább. Általánosan a következő alakban írható fel:

 

Itt az   valós számok, és a jelölés egy végtelen vagy véges lánctörtet ír le. Az ilyen típusú kifejezéseket gyakran használják irracionális számok közelítésére és valós számok arányainak pontosabb leírására.