laterális

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈlɒtɛraːliʃ]

Melléknév

laterális

1. (nyelvtan) A fonetikában használt jelző. Olyan beszédhangra vonatkozik, amelynél az artikuláció nem a szájpadlás közepén meglévő koponya-varraton megy végbe mint a szagittális hangoknál, hanem az oldalakon. Hangképzésükkor a nyelvizom képez egy szűkületet, amely legtöbbször nem okoz zörejeket. Az akusztikai hatása valamennyi laterális hangnak ugyanaz, mint az l hangunké (pl. "ló ,lepke,lakk ...").

   laterális hang

Etimológia

Latin laterālis „oldal- ,oldalsó“