Kiejtés

  • IPA: [ ˈɲɛlftɒn]

Főnév

nyelvtan

 
Egy angol nyelvtanvkönyv
  1. (nyelvtan) Egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány, a nyelvészet egyik ága. Megkülönböztetünk normatív, valamint leíró nyelvtant. Míg a normatív nyelvtan a nyelv helyesnek vélt alkalmazásának szabályait állapítja meg, addig a leíró nyelvtan a nyelvi jelenségek feltérképezésével foglalkozik anélkül, hogy megállapítaná, mi számít helyes vagy helytelen nyelvhasználatnak.

Szinonimák

Származékok

Etimológia

nyelv +‎ tan

Fordítások

Ragozás

nyelvtan ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset nyelvtan nyelvtanok
tárgyeset nyelvtant nyelvtanokat
részes eset nyelvtannak nyelvtanoknak
-val/-vel nyelvtannal nyelvtanokkal
-ért nyelvtanért nyelvtanokért
-vá/-vé nyelvtanná nyelvtanokká
-ig nyelvtanig nyelvtanokig
-ként nyelvtanként nyelvtanokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben nyelvtanban nyelvtanokban
-on/-en/-ön nyelvtanon nyelvtanokon
-nál/-nél nyelvtannál nyelvtanoknál
-ba/-be nyelvtanba nyelvtanokba
-ra/-re nyelvtanra nyelvtanokra
-hoz/-hez/-höz nyelvtanhoz nyelvtanokhoz
-ból/-ből nyelvtanból nyelvtanokból
-ról/-ről nyelvtanról nyelvtanokról
-tól/-től nyelvtantól nyelvtanoktól
nyelvtan birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én nyelvtanom nyelvtanaim
a te nyelvtanod nyelvtanaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
nyelvtana nyelvtanai
a mi nyelvtanunk nyelvtanaink
a ti nyelvtanotok nyelvtanaitok
az ő nyelvtanuk nyelvtanaik