legelő
Kiejtés
- IPA: [ ˈlɛɡɛløː]
Főnév
legelő
- Növényevő állatok etetésére használt füves rét.
Szókapcsolatok
Fordítások
Tartalom
|
|
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | legelő | legelők |
tárgyeset | legelőt | legelőket |
részes eset | legelőnek | legelőknek |
-val/-vel | legelővel | legelőkkel |
-ért | legelőért | legelőkért |
-vá/-vé | legelővé | legelőkké |
-ig | legelőig | legelőkig |
-ként | legelőként | legelőkként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | legelőben | legelőkben |
-on/-en/-ön | legelőn | legelőkön |
-nál/-nél | legelőnél | legelőknél |
-ba/-be | legelőbe | legelőkbe |
-ra/-re | legelőre | legelőkre |
-hoz/-hez/-höz | legelőhöz | legelőkhöz |
-ból/-ből | legelőből | legelőkből |
-ról/-ről | legelőről | legelőkről |
-tól/-től | legelőtől | legelőktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | legelőm | legelőim |
a te | legelőd | legelőid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
legelője | legelői |
a mi | legelőnk | legelőink |
a ti | legelőtök | legelőitek |
az ő | legelőjük | legelőik |
Melléknév
legelő
Etimológia
legel folyamatos melléknévi igeneve.