Wikiszótár

mágnesesrezonancia-képalkotás

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmaːɡnɛʃɛʃrɛzonɒnt͡sijɒkeːpɒlkotaːʃ]

Főnév

mágnesesrezonancia-képalkotás

  1. (informatika) Az MRI (Mágneses Rezonancia Képalkotás) egy olyan orvosi képalkotó eljárás, amely erős mágneses mezőt és rádióhullámokat használ az emberi test belső struktúráinak részletes képeinek létrehozására. Az MRI egy rendkívül hasznos diagnosztikai eszköz, mivel részletes és háromdimenziós képeket készít a lágy szövetekről, csontokról, ízületekről, valamint a belső szervekről anélkül, hogy ionizáló sugárzást alkalmazna, mint a röntgenfelvételek vagy a CT-vizsgálatok.

Hogyan működik az MRI?

Az MRI alapja a mágneses rezonancia elve. Az emberi test nagy része vízből áll, és a víz molekulái hidrogénatomokat tartalmaznak. Ezek a hidrogénatomok apró mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek. Az MRI gép egy nagyon erős mágneses mezőt hoz létre, amely ezeknek a hidrogénatomoknak a mágneses pólusait egy adott irányba rendezi.

Ezután a gép rádiófrekvenciás hullámokat küld, amelyek megzavarják a hidrogénatomok elrendezését. Amikor a rádióhullámok kikapcsolnak, a hidrogénatomok visszatérnek eredeti helyzetükbe, és közben energiát bocsátanak ki. Ezt az energiát az MRI gép érzékeli, és a számítógép segítségével részletes képeket készít az emberi test belső részeiről.

Az MRI alkalmazási területei

Az MRI-t számos orvosi területen alkalmazzák a különböző betegségek és állapotok diagnosztizálására. Az eljárás különösen hasznos a lágy szövetek, például az agy, gerincvelő, izmok, szalagok és belső szervek vizsgálatában. Néhány tipikus felhasználási terület:

1. Neurológia

Az MRI rendkívül hasznos az agy és a gerincvelő betegségeinek diagnosztizálásában. Használják agydaganatok, stroke, agyvérzés, sclerosis multiplex és egyéb neurológiai rendellenességek kimutatására. A funkcionális MRI (fMRI) egy speciális típusú MRI, amely az agyi aktivitást képes vizsgálni, és segíthet megérteni, hogy az agy különböző részei hogyan működnek bizonyos feladatok végrehajtása közben.

2. Ortopédia

Az MRI kiválóan alkalmas az ízületek, szalagok, izmok és porcok vizsgálatára. Például térd-, váll- vagy gerincsérülések esetén az MRI segíthet az orvosoknak felismerni a szalagok vagy porcok szakadását, valamint az ízületi gyulladás vagy egyéb mozgásszervi betegségek jelenlétét.

3. Kardiológia

Az MRI szívvizsgálatokra is használható, hogy megvizsgálják a szív szerkezetét és működését, beleértve a szívizom vastagságát, a szívkamrák méretét és a véráramlás jellemzőit. A szív MRI segíthet felismerni a szívizom betegségeit, például a kardiomiopátiát, vagy az érszűkületeket.

4. Onkológia

Az MRI segít a daganatok és rákos elváltozások felismerésében, különösen a lágy szövetekben, mint például az agyban, a májban, a vesében és más belső szervekben. Az MRI használható a daganatok méretének és elhelyezkedésének meghatározására, valamint a rákos sejtek átterjedésének vizsgálatára.

5. Nőgyógyászat

Az MRI alkalmazható a női reproduktív rendszer vizsgálatára, különösen a méh, a petefészkek és a környező szövetek rendellenességeinek diagnosztizálására. Segíthet felismerni például a méh miómáit, cisztákat és endometriózist.

MRI típusai

  • Kontrasztos MRI: Bizonyos esetekben az MRI során kontrasztanyagot használnak, hogy a szervek és szövetek még részletesebb képeit kapják. A kontrasztanyag általában gadolínium alapú, és segíthet a finom részletek, például a daganatok vagy vérerek megjelenítésében.
  • Funkcionális MRI (fMRI): Az agyi aktivitás mérésére szolgáló MRI típus, amely megmutatja, hogy az agy mely területei aktívak különböző feladatok végrehajtása során.
  • Diffúziós MRI: A vízmolekulák mozgását vizsgálja a szövetekben, és különösen hasznos a stroke korai felismerésében.
  • MR angiográfia (MRA): Ez a speciális MRI technika az erek vizsgálatára szolgál, és segíthet felismerni az érszűkületeket, aneurizmákat vagy vérrögöket.

Az MRI előnyei

  • Nincs sugárzás: Az MRI nem használ ionizáló sugárzást, így biztonságosabb, különösen hosszú távon, mint a röntgen- vagy CT-vizsgálatok.
  • Kiváló lágy szöveti megjelenítés: Az MRI különösen alkalmas a lágy szövetek részletes vizsgálatára, mint az agy, izmok, ízületek és belső szervek.
  • Többirányú képek: Az MRI képes különböző szögekből készíteni képeket, ami segíti az orvosokat abban, hogy teljes képet kapjanak a vizsgált területről.

Az MRI hátrányai és korlátai

  • Költséges: Az MRI vizsgálatok általában drágábbak, mint más képalkotó eljárások, mint például a röntgen vagy a CT.
  • Hosszú időtartam: Az MRI vizsgálatok hosszabb időt vesznek igénybe, egyes esetekben akár 30–60 percet is, amely alatt a betegnek mozdulatlanul kell feküdnie.
  • Zárt tér érzékenység: Az MRI gépek zárt csövek, amelyek szorongást vagy klausztrofóbiát okozhatnak egyes betegeknél.
  • Fém implantátumok: Az MRI nem alkalmas olyan betegek számára, akiknek fém implantátumaik vannak, például pacemakerek, mesterséges ízületek vagy fém klipszek, mivel a mágneses mező kölcsönhatásba léphet ezekkel a fémekkel.

Felkészülés MRI-vizsgálatra

Az MRI-vizsgálat előtt a beteget általában megkérik, hogy távolítsa el az összes fém tárgyat (ékszerek, órák, fémes ruházati kiegészítők), mivel ezek kölcsönhatásba léphetnek a mágneses mezővel. Bizonyos esetekben, ha kontrasztanyag használatára van szükség, az orvos tájékoztatja a beteget a lehetséges mellékhatásokról.

Összességében az MRI egy biztonságos, nem invazív és rendkívül hasznos képalkotó eljárás, amely kritikus szerepet játszik a különböző betegségek diagnosztizálásában és kezelésében.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=mágnesesrezonancia-képalkotás&oldid=3455786”