matematikai inga

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɒtɛmɒtikɒjiiŋɡɒ]

Főnév

matematikai inga

  1. (matematika) A matematikai modellekben a matematikai inga vagy fonálinga egy elhanyagolható tömegű, állandó l hosszúságú fonálból és a végéhez erősített m tömegű részecskéből áll. A fonál másik végét egy rögzített ponthoz erősítették, és az inga nehezékét reprezentáló részecske egy meghatározott függőleges síkban mozoghat, amely átmegy a felfüggesztési ponton. A részecske mindig l távolságban van a felfüggesztési ponttól. A részecskére lefelé mutató,   nagyságú gravitációs erő és a fonál húzóereje hat (g jelöli a nehézségi gyorsulást).

Fordítások