függőleges

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfyɡːøːlɛɡɛʃ]

Melléknév

függőleges

  1. (matematika) A fel-le irány. A földön a nehézségi erő iránya jelöli ki, függőleges irányba áll be például egy fonálinga. Egy szabadon eső űrhajóban például nincs értelme függőleges irányról beszélni.

Etimológia

függő +‎ -es

Fordítások