matematikai statisztika

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɒtɛmɒtikɒjiʃtɒtistikɒ]

Főnév

matematikai statisztika

  1. (matematika, valószínűségszámítás, statisztika) A matematikai statisztika a statisztika azon ága, amely a statisztikai módszerek elméleti alapjaival foglalkozik. Fontos szerepet játszik a véletlenszerű jelenségek elemzésében és megértésében. A matematikai statisztika főbb területei a következők:

Leíró statisztika

A leíró statisztika az adatok összefoglalásával foglalkozik, különféle mérőszámok (átlag, medián, szórás stb.) számításával, valamint az adatok grafikus ábrázolásával.

Valószínűségszámítás

A valószínűségszámítás a véletlen események modellezésének alapja, és elengedhetetlen a statisztikai következtetésekhez.

Becsléstan

A becsléstan a sokaság paramétereinek (például az átlag vagy szórás) mintavétel alapján történő becslésével foglalkozik. Két fő típusa van:

  • Pontbecslés: Egy adott paraméter konkrét értékének becslése.
  • Intervallumbecslés: Annak az intervallumnak a meghatározása, amelyben a paraméter nagy valószínűséggel megtalálható.

Hipotézisvizsgálat

A statisztikai hipotézisvizsgálat során a nullhipotézist (pl. nincs különbség két minta között) hasonlítjuk össze egy alternatív hipotézissel.

Regressziós analízis

A regressziós analízis célja egy függő változó előrejelzése egy vagy több független változó alapján.

Valószínűségi eloszlások

Számos valószínűségi eloszlás létezik, például:

  • Normális eloszlás
  • Binomiális eloszlás
  • Poisson-eloszlás

A matematikai statisztika széles körben alkalmazható területeken, mint a pénzügy, gazdaság, természettudományok és informatika.


Fordítások