mechanikus mintavétel

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛɦɒnikuʃmintɒveːtɛl]

Főnév

mechanikus mintavétel

  1. (matematika, valószínűségszámítás, statisztika) A mechanikus mintavétel, más néven szisztematikus mintavétel, egy olyan mintavételi módszer, amelynél a populáció elemeit egy előre meghatározott, állandó időközönként választják ki. Ennek a módszernek az a fő célja, hogy egyszerű és könnyen alkalmazható eljárást nyújtson, amely reprezentatív mintát eredményez a populációból.

A szisztematikus mintavétel lépései a következők:

1. Populáció felosztása: Az összes elem száma meghatározásra kerül, és ezt az értéket osztják a kívánt mintaelemek számával (például ha 1000 elem van a populációban, és 100 elemet szeretnénk mintavételezni, akkor 1000/100 = 10 lesz az időköz).

2. Első elem kiválasztása: Véletlenszerűen kiválasztanak egy elemet az első időközön belül, amely meghatározza a kezdőpontot.

3. Mintavétel: Az első elem után minden további elemet az előre meghatározott időközzel választanak ki (például minden 10. elemet).

Ennek a módszernek az előnye, hogy könnyen kivitelezhető, és általában egyenletesen elosztott mintát eredményez, feltéve, hogy a populáció elemei nem mutatnak periodikus szerkezetet. Ha azonban a populációban valamilyen periodicitás vagy ismétlődő minta van, a szisztematikus mintavétel torzítást eredményezhet, és nem biztos, hogy reprezentatív mintát kapunk.