Wikiszótár

metabolizmus

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛtɒbolizmuʃ]

Főnév

metabolizmus

  1. (élettan) Az anyagcsere, vagy más néven metabolizmus, a szervezetben zajló kémiai reakciók összessége, amelyek az életfenntartáshoz szükséges energiát és molekulákat biztosítják. Az anyagcsere során a tápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) lebontásra kerülnek, hogy energiát biztosítsanak, illetve új anyagok szintetizálódnak, amelyek szükségesek a sejtek felépítéséhez és megújulásához. Az anyagcsere két fő részre osztható: katabolizmusra és anabolizmusra.

Az anyagcsere két fő típusa

  1. Katabolizmus: Ez a lebontó folyamatok összessége, amelynek során a szervezet a nagyobb molekulákat kisebb részekre bontja, így szabadítva fel energiát. Például a szénhidrátok lebontása során a glükóz molekulák egyszerű cukorrá alakulnak, és az energiájuk ATP (adenozin-trifoszfát) formájában tárolódik, amely a sejteken belüli energiaforrásként szolgál.
  2. Anabolizmus: Ez a felépítő folyamatok összessége, amely során a szervezet kisebb molekulákból nagyobb, összetettebb molekulákat hoz létre, például az izomépítés során a fehérjék szintézisével. Az anabolikus folyamatok energiát igényelnek, amelyet a katabolizmus során felszabadult ATP biztosít.

Az anyagcsere folyamatainak szakaszai

  1. Emésztés és felszívódás: Az anyagcsere folyamata az emésztőrendszerben kezdődik, ahol a táplálék lebomlik kisebb molekulákra (pl. glükózra, aminosavakra, zsírsavakra), amelyeket a bélfal felszív, és a véráramba juttat.
  2. Energiatermelés: Az anyagcsere során a sejtek a glükózt, zsírokat és fehérjéket energiává alakítják át a sejtlégzés (oxidáció) során. A mitokondriumokban zajló folyamatok ATP-t állítanak elő, amelyet a sejtek az életfenntartó folyamatokhoz, például izomműködéshez, idegi ingerületátvitelhez és szívveréshez használnak.
  3. Szintézis és tárolás: Az anabolikus anyagcsere-folyamatok során a szervezet különböző építőanyagokat állít elő, például fehérjéket az izmokhoz, zsírsavakat a zsírsejtekhez vagy glikogént, amely a májban és izmokban tárolódik.
  4. Kiválasztás: Az anyagcsere során keletkező felesleges vagy káros anyagokat (pl. ammónia, húgysav, szén-dioxid) a kiválasztó szervek, mint a vese, máj, tüdő és bőr választják ki.

Anyagcsere típusai

  • Szénhidrát-anyagcsere: A szénhidrátok lebontásából származó glükóz fontos energiaforrás, amely glikolízis és citrátkör útján ATP-t biztosít. Ha a szervezet több glükózt kap, mint amennyire szüksége van, akkor azt glikogén formájában tárolja a májban és az izmokban, vagy zsírrá alakítja.
  • Zsíranyagcsere: A zsírok lebontásakor zsírsavak és glicerol szabadulnak fel, amelyek energiává alakulnak. A felesleges zsírokat a szervezet zsírsejtekben raktározza.
  • Fehérje-anyagcsere: A fehérjék lebomlanak aminosavakra, amelyeket a szervezet új fehérjék, enzimek, hormonok építésére használ fel. A felesleges aminosavak nem tárolódnak, hanem lebontódnak, és a májban karbamiddá alakulnak, amely a vizelettel ürül ki.

Az anyagcserét befolyásoló tényezők

  1. Genetika: Az örökölt gének hatással vannak az anyagcsere sebességére. Egyes embereknek gyorsabb, másoknak lassabb az anyagcseréjük, ami befolyásolhatja a testsúlyt és az energiafelhasználást.
  2. Kor: Az anyagcsere az életkor előrehaladtával lassul, így az idősebb emberek kevesebb energiát égetnek el, ami hozzájárulhat a testsúlynövekedéshez.
  3. Nem: A férfiak anyagcseréje általában gyorsabb, mint a nőké, mivel a férfiak több izomtömeggel rendelkeznek, és az izomszövet több energiát igényel.
  4. Testösszetétel: Az izomszövet több kalóriát éget el nyugalmi állapotban is, mint a zsírszövet. Így az izmosabb emberek gyorsabb anyagcserével rendelkeznek.
  5. Táplálkozás: A tápanyagok minősége és mennyisége befolyásolja az anyagcserét. A kiegyensúlyozott étrend, amely elegendő fehérjét, szénhidrátot és zsírt tartalmaz, támogathatja az anyagcserét.
  6. Fizikai aktivitás: A testmozgás, különösen az izomépítő gyakorlatok, fokozza az anyagcserét, mivel az izomszövet több energiát igényel a fenntartásához.
  7. Hormonok: Az anyagcserét számos hormon szabályozza, például a pajzsmirigy hormonjai (tiroxin), a kortizol (stresszhormon), az inzulin és a növekedési hormon.

Anyagcsere-betegségek

Az anyagcsere betegségei akkor alakulnak ki, amikor a test nem képes megfelelően lebontani vagy felhasználni a tápanyagokat. Néhány példa az anyagcsere-betegségekre:

  1. Cukorbetegség: Az inzulin termelésének vagy hatékonyságának hiánya miatt alakul ki, amely akadályozza a glükóz bejutását a sejtekbe, ezáltal megemelkedik a vércukorszint.
  2. Pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis): A pajzsmirigy elégtelen hormontermelése lassítja az anyagcserét, ami súlygyarapodást, fáradtságot és alacsony energiaszintet okozhat.
  3. Pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis): A túlzott pajzsmirigyhormon-termelés felgyorsítja az anyagcserét, ami súlycsökkenést, fokozott pulzusszámot és idegességet okozhat.
  4. Fenilketonúria (PKU): Egy örökletes anyagcsere-betegség, amelyben a szervezet nem képes lebontani a fenilalanin nevű aminosavat, ami káros hatással lehet az idegrendszerre.

Az anyagcsere szerepe a testsúly szabályozásában

Az anyagcsere sebessége közvetlen hatással van a testsúlyra. Ha az anyagcserénk lassabb, kevesebb kalóriát égetünk el, ami hosszú távon súlygyarapodáshoz vezethet, ha több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit a testünk felhasznál. Ezzel szemben a gyorsabb anyagcsere több energiát igényel, ami súlycsökkenést eredményezhet, ha a kalóriabevitel nem fedezi az energiaszükségletet.

Összegzés

Az anyagcsere komplex folyamata biztosítja a szervezet számára szükséges energiát, elősegíti a sejtek megújulását és fenntartja a testi folyamatok egyensúlyát. Az anyagcsere folyamataiban a tápanyagok lebontása és felépítése kulcsfont


Szinonimák

Származékok

Etimológia

anyag +‎ csere

Fordítások

az élő szervezetekben végbemenő anyagáramlás

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=metabolizmus&oldid=3460788”