Kiejtés

  • IPA: [ ˈministɛr]

Főnév

miniszter

  1. Egy ország kormányának tagja, aki az államigazgatás egy részét irányítja országosan.

Származékok

Szókapcsolatok

Lásd még

Fordítások

Ragozás

miniszter ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset miniszter miniszterek
tárgyeset minisztert minisztereket
részes eset miniszternek minisztereknek
-val/-vel miniszterrel miniszterekkel
-ért miniszterért miniszterekért
-vá/-vé miniszterré miniszterekké
-ig miniszterig miniszterekig
-ként miniszterként miniszterekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben miniszterben miniszterekben
-on/-en/-ön miniszteren minisztereken
-nál/-nél miniszternél minisztereknél
-ba/-be miniszterbe miniszterekbe
-ra/-re miniszterre miniszterekre
-hoz/-hez/-höz miniszterhez miniszterekhez
-ból/-ből miniszterből miniszterekből
-ról/-ről miniszterről miniszterekről
-tól/-től minisztertől miniszterektől
miniszter birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én miniszterem minisztereim
a te minisztered minisztereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
minisztere miniszterei
a mi miniszterünk minisztereink
a ti miniszteretek minisztereitek
az ő miniszterük minisztereik