Kiejtés

  • IPA: [moˈʁaɾ]

Ige

morar (first-person singular jelen moro, first-person singular múlt morei, bef. melléknévi igenév morado)

  1. tartózkodik (valahol)
  2. lakik

Igeragozás

Főnév

morar hn (többes szám morari)

  1. molnár

Kiejtés

  • IPA: /moˈɾaɾ/, [moˈɾaɾ]

Ige

morar (E/1. jelen idő moro, E/1. múlt idő moré, múlt idejű melléknévi igenév morado)

  1. tartózkodik (valahol)
  2. lakik

Etimológia

A latin moror igéből.

Igeragozás