Cseh

Kiejtés

  • IPA: [ˈmuʃ]

Főnév

muž hn élő

  1. férfi
  2. férj

Etimológia

Az old czech muž szóból, ← ősszláv *mǫžь, ← ősindoeurópai *man-.

Szerbhorvát

(муж)

Főnév

mȗž hn (cirill írás му̑ж)

  1. férfi
  2. férj

Szlovák

Kiejtés

Főnév

muž hn (esz. birtokos eset muža, tsz. alanyeset muži, ragozási minta: chlap)

  1. férfi
  2. férj