Kiejtés

  • IPA: [ ˈneːzɛt]

Főnév

nézet

  1. Felfogás, amelynek objektív igazsága nem bizonyítható teljesen, de amelyet szubjektív okoknál fogva igaznak tart az ember.
  2. (építészet) Épület vagy tárgy geometrikus rajza. Aszerint, hogy az épületet elölről, oldalról, felülről vagy hátulról rajzolják le, van elölnézet, oldalnézet, hátulnézet és felülnézet.

Származékok

  • (összetételek):

elölnézet, felülnézet, hátulnézet, oldalnézet.

Etimológia

néz +‎ -et

Fordítások