Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈnɒckeːpyː]

Melléknév

nagyképű (középfok nagyképűbb, felsőfok legnagyképűbb)

  1. Fölényesen fontoskodó. [1]

Származékok

Etimológia

nagy +‎ képű

Fordítások

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6