normalitásvizsgálat
Kiejtés
- IPA: [ ˈnormɒlitaːʃviʒɡaːlɒt]
Főnév
normalitásvizsgálat
- (matematika, valószínűségszámítás) A normalitásvizsgálat egy statisztikai eljárás, amelynek célja annak megállapítása, hogy egy adott adathalmaz normál eloszlású-e vagy sem. A normális eloszlás, amelyet Gauss-eloszlásnak is neveznek, széles körben használt a statisztikában, és számos statisztikai módszer alapjául szolgál.
Miért fontos a normalitásvizsgálat?
1. Statikus tesztek érvényessége: Sok statisztikai teszt (pl. t-teszt, ANOVA) feltételezi, hogy az adatok normál eloszlásúak. Ha ez a feltétel nem teljesül, a tesztek eredményei torzulhatnak.
2. Adatmodellálás: A normális eloszlás alapját képezi a regressziós modellek és a különböző predikciós modellek kialakításának.
Normalitásvizsgálati módszerek
1. Grafikus módszerek: - Histogram: Az adatok eloszlásának vizuális bemutatása, amely lehetővé teszi, hogy szemrevételezéssel ellenőrizzük a normál eloszlásra jellemző harang alakot. - Q-Q plot (Quantile-Quantile plot): A minta kvantiliseinek összehasonlítása a normál eloszlás kvantilisaival. Ha az adatok normál eloszlásúak, a pontok egy egyenes vonalon fognak elhelyezkedni.
2. Statikus tesztek: - Shapiro-Wilk teszt: A legelterjedtebb normalitásvizsgálati teszt. A nullhipotézis az, hogy az adatok normál eloszlásúak. - Kolmogorov-Smirnov teszt: Összehasonlítja a minta eloszlását a normál eloszlással. - Anderson-Darling teszt: Szintén a normál eloszlásra vonatkozóan, de érzékenyebb a szélekre, mint a Kolmogorov-Smirnov teszt.
3. Momentumszámítások: - Az adathalmaz aszimmetriájának (skewness) és csúcsosságának (kurtosis) mérése. Normális eloszlás esetén a skewness értéke 0, a kurtosis értéke pedig 3.
Példa a Shapiro-Wilk tesztre
Tegyük fel, hogy van egy adathalmozunk, amelyet meg szeretnénk vizsgálni a normalitás szempontjából.
1. Adatok: [4.5, 5.1, 5.6, 5.8, 6.2, 6.3, 7.0] 2. Nullhipotézis: Az adatok normál eloszlásúak. 3. Alternatív hipotézis: Az adatok nem normál eloszlásúak. 4. Kiszámítjuk a Shapiro-Wilk statisztikát és az ahhoz tartozó p-értéket.
- Ha a p-érték > 0.05, akkor nem utasítjuk el a nullhipotézist, tehát az adatok normál eloszlásúnak tekinthetők. - Ha a p-érték ≤ 0.05, akkor elutasítjuk a nullhipotézist, tehát az adatok nem normál eloszlásúak.
Összegzés
A normalitásvizsgálat kulcsfontosságú lépés a statisztikai elemzések során, mivel biztosítja, hogy a használt statisztikai tesztek érvényesek legyenek. A grafikus és statisztikai módszerek kombinálása segít megbízható következtetéseket levonni az adatok eloszlásáról.
- normalitásvizsgálat - Értelmező szótár (MEK)
- normalitásvizsgálat - Etimológiai szótár (UMIL)
- normalitásvizsgálat - Szótár.net (hu-hu)
- normalitásvizsgálat - DeepL (hu-de)
- normalitásvizsgálat - Яндекс (hu-ru)
- normalitásvizsgálat - Google (hu-en)
- normalitásvizsgálat - Helyesírási szótár (MTA)
- normalitásvizsgálat - Wikidata
- normalitásvizsgálat - Wikipédia (magyar)