Wikiszótár

nukleáris medicina

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈnuklɛaːriʃmɛdit͡sinɒ]

Főnév

nukleáris medicina

  1. (informatika) A nukleáris medicina egy speciális orvosi szakterület, amely radioaktív anyagok felhasználásával diagnosztizál és kezel különböző betegségeket. A nukleáris medicina alapja a radioaktív izotópok (vagy radiofarmakonok) alkalmazása, amelyek a testben eloszlanak és specifikus szövetekhez vagy szervekhez kötődnek. Ezen anyagok kibocsátott sugárzása érzékelhető, és speciális eszközökkel, például gamma kamerákkal vagy PET-szkennerekkel részletes képeket lehet készíteni a belső szervekről és azok működéséről. Ezzel a módszerrel az orvosok képesek pontosabb diagnózist felállítani és célzottabb kezeléseket alkalmazni.

Hogyan működik a nukleáris medicina?

A nukleáris medicinában használt radioaktív anyagokat radioizotópoknak nevezik, amelyeket a testbe injekcióval, szájon át vagy belélegzéssel juttatnak be. Ezek az anyagok specifikus szervekhez, szövetekhez vagy sejtekhez kötődnek, ahol a kibocsátott sugárzást különféle képalkotó eszközök érzékelik. A leggyakrabban használt eszközök a gamma kamera és a pozitron emissziós tomográf (PET).

A képalkotás során a radioizotópok bomlásakor kibocsátott gamma-sugárzást vagy pozitronokat érzékelik a gépek, amelyek segítségével az orvosok részletes képeket kapnak a test belső folyamatairól. Mivel a radioaktív anyagokat gyakran specifikus sejtekhez (például rákos sejtekhez vagy pajzsmirigyhez) lehet célzottan juttatni, a nukleáris medicina kiváló eszköz a célzott diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz.

A nukleáris medicina alkalmazási területei

A nukleáris medicina széleskörűen alkalmazott különböző betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Az alábbiakban néhány fő alkalmazási területet emelek ki:

1. Diagnosztikai képalkotás

A nukleáris medicina egyik legfontosabb alkalmazási területe a diagnosztikai képalkotás. Az orvosok speciális radioizotópokat használnak, amelyek a szervezet különböző részeiben halmozódnak fel, és így megmutatják, hogy a szervek hogyan működnek. Az alábbiakban néhány gyakori alkalmazási terület:

  • Csontszcintigráfia: A radioizotópok segítenek a csontokban fellépő rendellenességek, például daganatok, fertőzések vagy törések azonosításában. A csontok megnövekedett aktivitású területei több radioizotópot vonzanak, amelyeket a gamma kamera érzékel.
  • Pajzsmirigy szcintigráfia: A pajzsmirigy működését vizsgálják radioaktív jód segítségével, amelyet a pajzsmirigy felvesz. Ez segíti az orvosokat a pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis), túlműködés (hipertireózis) és daganatok diagnosztizálásában.
  • Szívperfúziós vizsgálat: A szívizom vérellátását és működését radioaktív izotópok segítségével lehet vizsgálni. Ez különösen hasznos a koszorúér-betegség és más szívbetegségek diagnosztizálásában, valamint a szívrohamok károsodásának felmérésében.
  • Tüdőszcintigráfia: A tüdőszövet vérellátását és légáramlását elemzik. Használható a tüdőembólia diagnosztizálására, amikor vérrög blokkolja a véráramlást a tüdőben.

2. PET-vizsgálat

A PET (Pozitron Emissziós Tomográfia) a nukleáris medicina egyik legfontosabb képalkotó technikája, amely különösen hasznos a rákos megbetegedések, neurológiai betegségek és szívproblémák diagnosztizálásában. A PET-vizsgálat a sejtek anyagcseréjét és működését mutatja meg, és kombinálható CT-vel vagy MRI-vel a pontosabb diagnózis érdekében.

3. Radioaktív terápia (radioterápia)

A nukleáris medicina nemcsak a diagnosztikai képalkotásban, hanem a betegségek kezelésében is fontos szerepet játszik. A radioaktív izotópokat használják bizonyos betegségek, különösen a rák kezelésére. Például:

  • Pajzsmirigyrák kezelése: Radioaktív jódot használnak a pajzsmirigyben lévő rákos sejtek elpusztítására. A radioaktív jódot a pajzsmirigy veszi fel, így célzottan támadhatja meg a rákos sejteket anélkül, hogy más szerveket károsítana.
  • Belső sugárterápia (brachyterápia): Radioaktív anyagokat közvetlenül a tumorba vagy annak közelébe helyeznek, hogy a sugárzás a daganatot célozza meg, és minimalizálja a környező szövetek károsodását.
  • Radionuklid terápia: Radioaktív anyagokat használnak a rák, például a prosztatarák vagy a neuroendokrin daganatok kezelésére. Az anyagokat speciálisan a rákos sejtekhez juttatják, hogy azok elpusztuljanak.

A nukleáris medicina előnyei

  • Korai felismerés: A nukleáris medicina lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, még azelőtt, hogy azok szerkezeti elváltozásokat okoznának. Ez különösen hasznos a rákos megbetegedések, szívbetegségek és neurológiai rendellenességek korai diagnosztizálásában.
  • Funkcionális vizsgálatok: A nukleáris medicina nemcsak a szervek szerkezetét, hanem működésüket is vizsgálja, ami egyedi betekintést nyújt a betegségek kialakulásába és fejlődésébe.
  • Célzott terápia: A radioizotópok segítségével végzett terápiák célzottan támadják meg a beteg sejteket, és kevesebb károsodást okoznak az egészséges szövetekben, mint más sugárterápiás módszerek.

A nukleáris medicina kockázatai

  • Sugárzás: Mivel a nukleáris medicina radioaktív anyagokat használ, a sugárzás kockázata fennáll, de általában alacsony dózisú sugárzást alkalmaznak, és az anyagok gyorsan kiürülnek a szervezetből. A sugárzás kockázata általában alacsony, de terhes nők és kisgyermekek esetében különös óvatosságot igényel.
  • Allergiás reakciók: Ritkán, de előfordulhatnak allergiás reakciók a radioizotópokra, bár ez nagyon ritka. Az orvosok minden esetben felmérik a beteg kórtörténetét, hogy minimalizálják a kockázatokat.

Hogyan zajlik a nukleáris medicina vizsgálat?

A nukleáris medicina vizsgálatok során a beteg egy kis mennyiségű radioaktív anyagot kap injekció formájában, vagy szájon át beveszi az anyagot. Ezt követően a radioizotópok eloszlanak a szervezetben, és felhalmozódnak azokban a szervekben, amelyeket az orvosok meg akarnak vizsgálni. A radioaktív anyag kibocsátott sugárzását egy gamma kamera vagy más érzékelő eszköz észleli, és képekké alakítja.


Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=nukleáris_medicina&oldid=3455797”