Kiejtés

  • IPA: [ ˈpaːrbɒj]

Főnév

párbaj

  1. Két fél harca egymással.
  2. Két személynek, kölcsönös előzetes megegyezés folytán, meghatározott szabályok szerint fegyverekkel (kard v. pisztoly) vívott harca.

Etimológia

pár +‎ baj

Fordítások

Szinonimák

  1. párviadal

Ragozás

párbaj ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset párbaj párbajok
tárgyeset párbajt párbajokat
részes eset párbajnak párbajoknak
-val/-vel párbajjal párbajokkal
-ért párbajért párbajokért
-vá/-vé párbajjá párbajokká
-ig párbajig párbajokig
-ként párbajként párbajokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben párbajban párbajokban
-on/-en/-ön párbajon párbajokon
-nál/-nél párbajnál párbajoknál
-ba/-be párbajba párbajokba
-ra/-re párbajra párbajokra
-hoz/-hez/-höz párbajhoz párbajokhoz
-ból/-ből párbajból párbajokból
-ról/-ről párbajról párbajokról
-tól/-től párbajtól párbajoktól
párbaj birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én párbajom párbajaim
a te párbajod párbajaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
párbaja párbajai
a mi párbajunk párbajaink
a ti párbajotok párbajaitok
az ő párbajuk párbajaik