Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒj]

Főnév

baj

  1. gond
  2. probléma
  3. szerencsétlenség

Etimológia

Egy szláv boj szóból. A magyar szó eredeti jelentése: harc (lásd pl. a párbaj, bajnok és a bajvívás szavakat). (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1964)

Fordítások

Ragozás

baj ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset baj bajok
tárgyeset bajt bajokat
részes eset bajnak bajoknak
-val/-vel bajjal bajokkal
-ért bajért bajokért
-vá/-vé bajjá bajokká
-ig bajig bajokig
-ként bajként bajokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bajban bajokban
-on/-en/-ön bajon bajokon
-nál/-nél bajnál bajoknál
-ba/-be bajba bajokba
-ra/-re bajra bajokra
-hoz/-hez/-höz bajhoz bajokhoz
-ból/-ből bajból bajokból
-ról/-ről bajról bajokról
-tól/-től bajtól bajoktól
baj birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bajom bajaim
a te bajod bajaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
baja bajai
a mi bajunk bajaink
a ti bajotok bajaitok
az ő bajuk bajaik

Származékok

agybaj, epebaj, gyomorbaj, májbaj, szívbaj, tüdőbaj, vesebaj, vérbaj

Szókapcsolatok

  • baj - Értelmező szótár (MEK)
  • baj - Etimológiai szótár (UMIL)
  • baj - Szótár.net (hu-hu)
  • baj - DeepL (hu-de)
  • baj - Яндекс (hu-ru)
  • baj - Google (hu-en)
  • baj - Helyesírási szótár (MTA)
  • baj - Wikidata
  • baj - Wikipédia (magyar)

Főnév

baj nn

  1. ujj (ruháé)

Etimológia

A szanszkrit बाहु szóból.