penetrációs tesztelés

Magyar

(informatika) A penetrációs tesztelés (angolul penetration testing, rövidítve pentesting) a kiberbiztonság egyik kulcsfontosságú tevékenysége, amelynek célja a számítógépes rendszerek, hálózatok, alkalmazások és egyéb informatikai infrastruktúra gyenge pontjainak azonosítása és kihasználása, még mielőtt egy rosszindulatú támadó tenné ezt meg. A pentesting során a biztonsági szakemberek (etikus hackerek) különféle módszerekkel és eszközökkel próbálnak bejutni a célrendszerbe annak érdekében, hogy felderítsék a potenciális sebezhetőségeket.

Gyenge pontok azonosítása:
- A penetrációs tesztelés során a szakértők felderítik a rendszerekben és hálózatokban található gyenge pontokat, beleértve a szoftveres, hardveres vagy konfigurációs hibákat, amelyeket egy támadó kihasználhatna.
A biztonsági intézkedések tesztelése:
- A pentesting lehetőséget ad arra, hogy a meglévő biztonsági intézkedéseket, például a tűzfalakat, az IDS/IPS rendszereket, azonosító és hozzáférés-kezelési rendszereket élesben teszteljék. Ez megmutatja, mennyire hatékonyak ezek az intézkedések egy valódi támadás esetén.
Javaslatok adása a biztonság növelésére:
- A penetrációs tesztelés végén a biztonsági szakértők részletes jelentést adnak arról, hogy milyen sebezhetőségeket találtak, hogyan lehet ezeket kihasználni, és ajánlásokat tesznek a rendszer biztonságának javítására.

A penetrációs tesztelésnek általában több lépése van, amelyek rendszerezik és strukturálják a tesztelési folyamatot:

Ebben a szakaszban a pentester megismeri a célrendszert vagy hálózatot, és kidolgozza a tesztelési stratégiát. Két fő típusú információgyűjtés van:
- Passzív felderítés: Nyilvánosan elérhető információk összegyűjtése, például nyilvános IP-címek, domain információk és a cél szervezet nyilvános hálózati infrastruktúrájának elemzése.
- Aktív felderítés: Közvetlen kapcsolatfelvétel a célrendszerrel, például portszkennelés, hálózati térképezés, szolgáltatásvizsgálat és azonosítási kísérletek.

Ebben a fázisban a pentester különböző eszközökkel, mint például Nmap, OpenVAS, és Nikto, szkenneli a hálózatot, hogy megtudja, milyen eszközök, nyitott portok és szolgáltatások futnak a célrendszeren. A cél az, hogy felfedezzék az esetleges gyenge pontokat, például elavult szoftververziókat vagy nyitott portokat.

A pentester ebben a fázisban megpróbálja kihasználni a felderített sebezhetőségeket. Ez lehet például a rendszerekbe való behatolás, adminisztrátori jogosultságok megszerzése vagy érzékeny adatokhoz való hozzáférés. Ebben a szakaszban különféle eszközöket használnak, mint például:
- Metasploit: Egy ismert exploit keretrendszer, amely automatikusan kipróbálja és kihasználja a sebezhetőségeket.
- Hydra: Egy brute force támadási eszköz, amely jelszavak feltörésére használható.
- SQLmap: SQL injekciós támadások automatizálására használt eszköz.

Miután a pentester bejutott egy rendszerbe, előfordulhat, hogy nem rendelkezik teljes hozzáféréssel. A feljebbjutás során megpróbálnak adminisztrátori vagy rendszergazdai szintű jogosultságokat szerezni, hogy még több ellenőrzést kapjanak a rendszer felett.

Miután a támadó bejutott a rendszerbe, megpróbálhatja fenntartani a hozzáférését, akár olyan módszerekkel, mint a hátsó ajtók (backdoorok) telepítése, rootkitekkel vagy más rejtett eszközökkel. A pentesting ezen része azt szimulálja, hogy egy támadó hogyan próbálna állandó hozzáférést szerezni a rendszerhez.

A pentester részletes jelentést készít az összes megtalált sebezhetőségről, azok kihasználásáról, valamint a rendszer biztonságának javítására vonatkozó javaslatokról. A jelentés tartalmazza a konkrét támadási lépéseket, az eredményeket, és javaslatokat a biztonság fokozására.

A tesztelés utáni szakaszban a szervezet kijavítja a felderített hibákat és sebezhetőségeket a pentester javaslatai alapján. Ez magában foglalhatja a szoftverfrissítéseket, konfigurációs változtatásokat, jelszavak erősítését vagy tűzfal szabályok módosítását.

Fekete dobozos tesztelés (Black Box Testing):
- A tesztelő minimális információval rendelkezik a célrendszerről, és olyan módon próbál bejutni, ahogyan egy külső támadó tenné. A cél, hogy felderítse, milyen támadások indíthatók az interneten keresztül elérhető rendszerek ellen.
Fehér dobozos tesztelés (White Box Testing):
- A tesztelő teljes hozzáféréssel rendelkezik a rendszerhez, beleértve a forráskódokat, rendszerterveket és belső dokumentációkat. Ennek a tesztelési típusnak a célja az, hogy alaposan felderítsék az összes lehetséges sebezhetőséget.
Szürke dobozos tesztelés (Gray Box Testing):
- A tesztelő részleges információval rendelkezik a rendszerről, például belső dokumentációval vagy hozzáféréssel bizonyos részekhez, de nem teljesen átlátszó a rendszer számára.
Belső tesztelés (Internal Testing):
- Ez a tesztelési forma azt szimulálja, hogy mi történik, ha egy belső felhasználó, például egy alkalmazott próbál meg támadást indítani a hálózaton vagy rendszeren belülről.
Külső tesztelés (External Testing):
- A külső tesztelés célja annak felderítése, hogy egy külső támadó milyen mértékben képes hozzáférni a szervezet rendszereihez. Ez magában foglalhatja az interneten elérhető szerverek, webalkalmazások és tűzfalak tesztelését.

Kali Linux:
- A Kali Linux egy Debian-alapú operációs rendszer, amelyet kifejezetten penetrációs teszteléshez fejlesztettek ki. Több száz beépített eszközt tartalmaz a hálózati és rendszerbiztonság tesztelésére.
Metasploit Framework:
- A Metasploit egy penetrációs tesztelési keretrendszer, amely számos exploitot, payloadot és támadási módszert tartalmaz a különféle sebezhetőségek kihasználására.

Tartalom