Wikiszótár

petefészek

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈpɛtɛfeːsɛk]

Főnév

petefészek

  1. (anatómia) A petefészek (ovárium) a női reproduktív rendszer egyik legfontosabb szerve, amely két oldalt helyezkedik el a méh mellett, a kismedencében. A petefészkek páros szervek, amelyek alapvető szerepet játszanak a női ivarsejtek, a petesejtek termelésében és a női nemi hormonok (főként ösztrogén és progeszteron) előállításában. A petefészkek biztosítják a menstruációs ciklus szabályozását és a terhességhez szükséges hormonális környezet fenntartását.

A petefészek felépítése és működése

A petefészek szerkezetét két fő réteg alkotja:

  1. Külső réteg (kortikális réteg): Ebben a rétegben találhatók a petesejtek fejlődésének különböző szakaszaiban lévő tüszők. A tüszők az ivarsejteket, vagyis a petesejteket tárolják, és védik őket, amíg érésük el nem kezdődik.
  2. Belső réteg (medulláris réteg): Ebben a rétegben helyezkednek el a petefészek vérellátását biztosító erek és idegek. Ez a réteg segíti a hormonok termelődését és szabályozza a petefészkek működését.

A petefészkek funkciói

A petefészkek fő funkciói a petesejtek termelése és a női nemi hormonok előállítása.

  1. Petesejtek termelése: A női magzat fejlődése során a petefészkek már tartalmazzák a petesejtek előalakjait, az úgynevezett oogóniákat, amelyek később éretlen petesejtekké (oocitákká) alakulnak. A pubertás kezdetével minden menstruációs ciklus során általában egy (vagy ritkán több) tüsző kezd érni, és az érett petesejt az ovuláció során kiszabadul a petefészekből.
  2. Nemi hormonok termelése: A petefészkek által termelt legfontosabb hormonok az ösztrogén és a progeszteron. Ezek a hormonok szabályozzák a menstruációs ciklust, a méh nyálkahártyájának felépülését, az ovulációt és a terhességet. Az ösztrogén felelős a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért, mint például a mellnövekedés és a csípők kiszélesedése, míg a progeszteron fenntartja a méh stabil állapotát a terhesség során.

A petefészek működése a menstruációs ciklus során

A menstruációs ciklus során a petefészkek működését az agyalapi mirigy hormonjai, különösen az FSH (tüszőserkentő hormon) és az LH (luteinizáló hormon) szabályozzák. A ciklus fő szakaszai a következők:

  1. Follikuláris fázis: A ciklus elején az FSH serkenti egy tüsző érését a petefészekben, amely ösztrogént termel. Az ösztrogén hatására a méh nyálkahártyája megvastagszik és felkészül a lehetséges megtermékenyítésre.
  2. Ovuláció: A ciklus közepén az LH szintje hirtelen megemelkedik, ami kiváltja az ovulációt. Az ovuláció során az érett tüsző megreped, és az érett petesejt kiszabadul a petefészekből, majd a petevezetékbe kerül, ahol megtermékenyülhet.
  3. Luteális fázis: Az ovuláció után a tüsző maradványai sárgatestté (corpus luteum) alakulnak, amely progeszteront termel. A progeszteron fenntartja a méh nyálkahártyáját, hogy elősegítse a megtermékenyített petesejt beágyazódását. Ha nem történik megtermékenyítés, a sárgatest elsorvad, a progeszteronszint leesik, és a méhnyálkahártya leválik, ami a menstruáció kezdetét jelenti.

A petefészek egészsége és gyakori rendellenességek

A petefészek számos egészségügyi problémának lehet kitéve, amelyek befolyásolhatják a női termékenységet és általános egészségi állapotot.

  • Policisztás ovárium szindróma (PCOS): A PCOS egy hormonális egyensúlyzavar, amely gyakran okoz szabálytalan ovulációt és menstruációt, valamint a petefészkekben ciszták képződését. Ez a szindróma befolyásolhatja a termékenységet, és más egészségügyi problémákhoz, például inzulinrezisztenciához vezethet.
  • Petefészekciszták: Ezek folyadékkal teli zsákok, amelyek gyakran fájdalmat vagy kellemetlenséget okozhatnak. A petefészekciszták többsége ártalmatlan és idővel felszívódik, de bizonyos esetekben orvosi beavatkozást igényelhetnek.
  • Korai petefészek-kimerülés: Ez az állapot a petefészek működésének korai leállását jelenti, ami menopauza-szerű tüneteket okoz a menopauza várható ideje előtt. Ez az állapot csökkenti a termékenységet és növelheti az oszteoporózis és szívbetegségek kockázatát.
  • Petefészekrák: Ez a petefészek szöveteiből kiinduló daganat, amely a női reproduktív rendszer egyik súlyosabb és nehezebben felismerhető betegsége. Az időben történő diagnózis és kezelés jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét.

A petefészek szerepe a menopauzában

A menopauza során a petefészkek fokozatosan leállítják a petesejtek termelését és a hormonok előállítását, különösen az ösztrogén és a progeszteron termelését. Ez hormonális változásokhoz vezet, amelyek számos testi tünetet okozhatnak, például hőhullámokat, hangulati ingadozásokat, csontvesztést és hüvelyi szárazságot. A menopauza természetes biológiai folyamat, amely rendszerint 45 és 55 éves kor között következik be, és a termékenység végét jelenti.

Összefoglalás

A petefészek alapvető szerepet játszik a női reproduktív rendszerben, hiszen itt érnek a petesejtek és termelődnek a női nemi hormonok, amelyek szabályozzák a menstruációs ciklust és támogatják a terhességet. A petefészek egészsége kulcsfontosságú a női termékenység és általános hormonális egyensúly szempontjából, és számos rendellenesség befolyásolhatja működését. A petefészkek működése a menopauza során leáll, ami jelentős hormonális változásokat idéz elő a női szervezetben.

Etimológia

pete +‎ fészek

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=petefészek&oldid=3460385”