pislákol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈpiʃlaːkol]

Ige

pislákol

1. Váltakozó erővel, halványan világít.
   • 1914, Kosztolányi Dezső, Szürke glória, Verpeléty

   Rágyújtok egy szivarra. A szivar keserű, sötét, nem szelel, rozoga, hullós parázzsal pislákol.

Származékok

• pislákoló

Etimológia

A pislog igéből, +‎ -kol gyakorító képzővel.

Fordítások

Tartalom

angol: flicker (en), glimmer (en) cigány: szekkéré ánglo dáthán (rom) héber: הבליח‎ (he)

Ragozás

pislákol ragozása

Főnévi igenév			pislákolni
Befejezett melléknévi igenév			pislákolt
Folyamatos melléknévi igenév			pislákoló
Beálló melléknévi igenév			-
Határozói igenév			pislákolva
Ható ige			pislákolhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	pislákolok	pislákolsz	pislákol	pislákolunk	pislákoltok	pislákolnak
		Tárgyas	Tárgyatlan ige. Nincs tárgyas ragozása.
	Múlt idő	Alanyi	pislákoltam	pislákoltál	pislákolt	pislákoltunk	pislákoltatok	pislákoltak
		Tárgyas	-
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	pislákolnék	pislákolnál	pislákolna	pislákolnánk	pislákolnátok	pislákolnának
		Tárgyas	-
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	pislákoljak	pislákolj vagy pislákoljál	pislákoljon	pislákoljunk	pislákoljatok	pislákoljanak
		Tárgyas	-
Főnévi igenév ragozása			pislákolnom	pislákolnod	pislákolnia	pislákolnunk	pislákolnotok	pislákolniuk