Wikiszótár

positron emission tomography

Angol

Főnév

positron emission tomography (tsz. positron emission tomographies)

  1. (informatika) A PET-vizsgálat (Pozitron Emissziós Tomográfia) egy olyan orvosi képalkotó eljárás, amely lehetővé teszi a test belső folyamatairól való részletes képek készítését, különösen a sejtek anyagcseréjének vizsgálatára összpontosítva. A PET-vizsgálat egyedi módon képes megmutatni a szövetek és szervek működését, ami hasznos különböző betegségek diagnosztizálásában, különösen a rák, a szívbetegségek és az agyi rendellenességek esetén.

Hogyan működik a PET-vizsgálat?

A PET-vizsgálat során egy radioaktív anyagot, amelyet izotópnak neveznek, fecskendeznek be a beteg vénájába. Ez a radioaktív izotóp általában cukorhoz kapcsolódik (pl. glükóz), mert a test sejtjei, különösen a gyorsan növekvő vagy aktív sejtek, mint a rákos sejtek, nagy mennyiségű glükózt használnak fel. Amikor az izotóp bomlik, pozitronokat bocsát ki, amelyeket a PET-gép érzékel. A számítógép ezeket a jeleket háromdimenziós képpé alakítja, amely megmutatja a test aktív területeit, és azt, hogy a sejtek hogyan használják fel az energiát.

PET-vizsgálat alkalmazási területei

A PET-vizsgálatot elsősorban a test anyagcsere-folyamatainak, különösen a sejtszintű aktivitás vizsgálatára használják. Az eljárás sokféle orvosi területen hasznos lehet, például:

1. Onkológia (rákkutatás)

A PET-vizsgálat különösen hatékony a daganatok és rákos elváltozások felismerésében, mivel a rákos sejtek rendkívül aktívak és több glükózt használnak fel, mint az egészséges sejtek. A PET segít meghatározni a daganat helyét, méretét, és azt is, hogy átterjedt-e más szervekre. Emellett a rákkezelések, például a kemoterápia vagy sugárterápia hatékonyságának értékelésére is alkalmazzák, mivel megmutatja, hogy a rákos sejtek továbbra is aktívak-e.

2. Neurológia

Az agyi PET-vizsgálatok segíthetnek a neurológiai rendellenességek diagnosztizálásában, például az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, epilepszia és más agyi betegségek esetén. A PET-vizsgálat megmutatja, hogy az agy különböző területei mennyire aktívak, és milyen mértékben használják fel a glükózt, ami segíthet az agyi funkciók és rendellenességek megértésében.

3. Kardiológia

A PET-vizsgálatokat a szívizom véráramlásának és anyagcseréjének vizsgálatára is használják. A szív PET-vizsgálata segíthet az orvosoknak meghatározni, hogy a szívizom mely részei nem kapnak elegendő vért, ami hasznos információ lehet a szívbetegségek kezelésében és a koszorúér-betegség diagnosztizálásában.

Kombinált képalkotás: PET-CT és PET-MRI

Gyakran a PET-vizsgálatokat kombinálják más képalkotó módszerekkel, mint például a CT-vel vagy MRI-vel, hogy pontosabb diagnosztikai információt nyerjenek. Ezáltal nemcsak a sejtszintű anyagcserét és aktivitást tudják megfigyelni, hanem a test szerkezeti felépítését is.

  • PET-CT: A PET-CT a PET-vizsgálatot és a CT-vizsgálatot egyesíti, így egyszerre nyújt anatómiai (CT) és funkcionális (PET) információkat. Például rákos daganatok esetén a PET-CT segít pontosan meghatározni a daganat elhelyezkedését és aktivitását.
  • PET-MRI: A PET-MRI hasonlóan kombinálja a PET és MRI előnyeit, különösen hasznos a lágy szövetek részletes vizsgálatában, például az agyban vagy a gerincvelőben.

A PET-vizsgálat előnyei

  • Korai felismerés: A PET-vizsgálat lehetővé teszi a betegségek, például a rák, korai felismerését még azelőtt, hogy a szerkezeti elváltozások láthatóvá válnának más képalkotó technikák (pl. CT vagy MRI) segítségével.
  • Funkcionális információk: A PET-vizsgálat a szervek működéséről, anyagcseréjéről nyújt információt, nem csak azok szerkezetéről. Ez hasznos lehet az orvosok számára, hogy megértsék a betegségek alapvető okait és azokat a sejtszintű változásokat, amelyek előfordulhatnak a betegségek során.
  • Kombinált képalkotás lehetősége: A PET-CT vagy PET-MRI vizsgálatok segítségével az orvosok pontosabb képet kaphatnak a beteg állapotáról, mivel egyszerre látják a szövetek szerkezetét és a sejtek működését.

A PET-vizsgálat hátrányai és kockázatai

  • Radioaktív anyag használata: A PET-vizsgálathoz használt radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzás ugyan kicsi, de mégis jelen van. A sugárzás mértéke azonban alacsony, és az izotóp gyorsan kiürül a szervezetből, így a kockázat minimális. Ennek ellenére terhes vagy szoptató nők esetében külön óvintézkedéseket kell tenni.
  • Korlátozott hozzáférhetőség: A PET-vizsgálatok drágák, és nem minden egészségügyi intézményben érhetők el, mivel speciális felszerelést és képzett személyzetet igényelnek.

Hogyan zajlik a PET-vizsgálat?

A vizsgálat előtt a beteg egy speciális radioaktív anyagot (gyakran glükózt) kap intravénásan, amely néhány perctől akár egy óráig terjedő idő alatt eloszlik a testben. A radioaktív anyag felhalmozódik a test különböző részeiben, különösen azokban, amelyek anyagcsere-aktivitása magas. Ezt követően a beteg a PET-gépben fekszik, amely képes érzékelni az anyag bomlása során kibocsátott pozitronokat.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes, de a páciensnek mozdulatlanul kell feküdnie a vizsgálat során, amely általában 30–60 percet vesz igénybe. Miután a vizsgálat befejeződött, a radioaktív anyag fokozatosan kiürül a testből, és a sugárzás nem jelent hosszú távú egészségügyi kockázatot.

Zárszó

A PET-vizsgálat egy fontos és hatékony eszköz a modern orvosi diagnosztikában, amely segít az orvosoknak megérteni a betegségek sejtszintű folyamatait. Különösen hasznos a rák, a szívbetegségek és az agyi rendellenességek diagnosztizálásában, valamint a kezelések hatékonyságának nyomon követésében. A technológia folyamatos fejlődése és a kombinált képalkotó módszerek (PET-CT, PET-MRI) még pontosabb diagnosztikai lehetőségeket biztosítanak.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=positron_emission_tomography&oldid=3455792”