Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɛlɒtiːfhibɒ]

Főnév

relatív hiba

  1. (matematika) A relatív hiba egy mért vagy becsült érték és a valódi érték közötti eltérés arányát fejezi ki, és gyakran százalékban van megadva. Ez a mutató segít megérteni, hogy egy mérés mennyire pontos vagy megbízható.

Definíció

A relatív hiba képlete a következő:

 

Elemei

- Mért érték: Az a szám, amit a mérés során kapunk. - Valódi érték: Az az érték, amelyet a mérés célja szerint elvártunk (ez lehet például egy ismert referenciaérték).

Példa

Tegyük fel, hogy egy hőmérővel 25 °C-ot mértünk, miközben a valódi hőmérséklet 30 °C volt. A relatív hiba kiszámítása a következőképpen történik:

 

Ez azt jelenti, hogy a mért érték körülbelül 16.67

Alkalmazás

A relatív hiba hasznos eszköz a tudományos kutatásban, mérnöki alkalmazásokban és egyéb területeken, ahol a mérések pontossága és megbízhatósága kulcsfontosságú.