relatív prím

(relatív prímek szócikkből átirányítva)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɛlɒtiːfpriːm]

Főnév

relatív prím

  1. (matematika, számelmélet) Két számot relatív prímnek mondunk, ha nincs közös valódi osztójuk, vagyis ha a legnagyobb közös osztójuk 1.