Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɛntfokozɒt]

Főnév

rendfokozat

  1. (katonai) Fegyveres testületben: megszabott rangok rendszerének valamely fokozata. [1]

Etimológia

rend +‎ fokozat

Fordítások

Ragozás

rendfokozat ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset rendfokozat rendfokozatok
tárgyeset rendfokozatot rendfokozatokat
részes eset rendfokozatnak rendfokozatoknak
-val/-vel rendfokozattal rendfokozatokkal
-ért rendfokozatért rendfokozatokért
-vá/-vé rendfokozattá rendfokozatokká
-ig rendfokozatig rendfokozatokig
-ként rendfokozatként rendfokozatokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben rendfokozatban rendfokozatokban
-on/-en/-ön rendfokozaton rendfokozatokon
-nál/-nél rendfokozatnál rendfokozatoknál
-ba/-be rendfokozatba rendfokozatokba
-ra/-re rendfokozatra rendfokozatokra
-hoz/-hez/-höz rendfokozathoz rendfokozatokhoz
-ból/-ből rendfokozatból rendfokozatokból
-ról/-ről rendfokozatról rendfokozatokról
-tól/-től rendfokozattól rendfokozatoktól
rendfokozat birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én rendfokozatom rendfokozataim
a te rendfokozatod rendfokozataid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
rendfokozata rendfokozatai
a mi rendfokozatunk rendfokozataink
a ti rendfokozatotok rendfokozataitok
az ő rendfokozatuk rendfokozataik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6