Wikiszótár

rendszerhéj

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɛnt͡sɛrɦeːj]

Főnév

rendszerhéj

  1. (informatika) A rendszerhéj vagy system shell egy olyan parancsértelmező program, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy interakcióba lépjenek az operációs rendszerrel, és parancsokat futtassanak. A shell egy szöveges felületet biztosít, ahol a felhasználók különféle parancsokat adhatnak meg, például fájlok létrehozására, szerkesztésére, rendszerműveletek végrehajtására vagy alkalmazások elindítására.

A shell az operációs rendszer parancsértelmezője, és közvetítőként működik a felhasználó és a rendszermag (kernel) között, értelmezve a beírt parancsokat és végrehajtva azokat a rendszer megfelelő részein.

Shell típusai

A shell-ek két fő típusa létezik:

  1. Parancssori héj (Command-Line Interface - CLI):
    • Ez a legelterjedtebb típus, ahol a felhasználók parancsokat gépelnek be egy szöveges felületen, és a shell értelmezi azokat, majd végrehajtja a megfelelő műveleteket. Például Unix és Linux rendszereken a parancssori héjak széles körben használatosak.
  2. Grafikus héj (Graphical User Interface - GUI):
    • A grafikus héjak olyan rendszerek, amelyek grafikus felületet biztosítanak, ahol a felhasználók egérrel és egyéb eszközökkel adhatnak meg műveleteket, például ikonokra kattintva. A GUI is egy héj, amely a parancsokat grafikus módon jeleníti meg és hajtja végre, de a parancssori shell az alapja.

Rendszerhéjak Unix/Linux rendszerekben

Az Unix-alapú operációs rendszerek (pl. Linux és macOS) különféle rendszerhéjakat támogatnak. Néhány népszerű parancssori shell:

  1. Bash (Bourne Again Shell):
    • A Bash az egyik legnépszerűbb Unix-szerű shell, amelyet széles körben használnak Linux rendszereken. A Bash a Bourne shell továbbfejlesztése, és gazdag funkciókkal rendelkezik, például scriptelési lehetőségekkel, változókezeléssel és automatikus parancskiegészítéssel. A legtöbb Linux disztribúció alapértelmezett parancsértelmezője.
  2. Sh (Bourne Shell):
    • A Bourne Shell (sh) volt az első Unix shell, és még mindig elérhető sok Unix-szerű rendszerben. Ez egy egyszerű, de hatékony shell, amelyet gyakran használnak szkriptek futtatásához.
  3. Zsh (Z Shell):
    • A Zsh egy további fejlett shell, amely hasonló a Bash-hez, de sokkal több funkcióval rendelkezik, például fejlett parancskiegészítéssel, testreszabható prompttal és jobban kezelhető hibakezeléssel.
  4. Csh (C Shell):
    • A C Shell a C programozási nyelv szintaxisát követi, és különösen népszerű volt fejlesztői körökben. A tcsh a C Shell továbbfejlesztett változata.
  5. Fish (Friendly Interactive Shell):
    • A Fish egy modern shell, amely a felhasználóbarátságot helyezi előtérbe. Egyszerű, mégis hatékony funkciókkal rendelkezik, és számos interaktív funkciót kínál, például színes szintaxiskiemelést és automatikus parancskiegészítést.

Shell alapvető funkciói

A shell elsődleges feladata a felhasználói parancsok értelmezése és végrehajtása, de ezen kívül sok egyéb funkcióval is rendelkezik:

  1. Parancsok végrehajtása:
    • A shell lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy különféle parancsokat adjanak ki, amelyekkel fájlokat kezelhetnek (pl. másolás, törlés, átnevezés), alkalmazásokat futtathatnak, vagy kommunikálhatnak más rendszerekkel.
  2. Fájlok és könyvtárak kezelése:
    • A shell parancsok segítségével navigálhatunk a fájlrendszerben, létrehozhatunk új könyvtárakat, megnyithatjuk vagy szerkeszthetjük a fájlokat, és kezelhetjük azok jogosultságait.
  3. Szkriptek készítése:
    • A shell scriptelési lehetőségeket is biztosít, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy automatizáljanak feladatokat. Egy shell script egyszerűen egy sor parancsot tartalmazó fájl, amelyet a shell sorban végrehajt.
  4. Változók kezelése:
    • A shell lehetővé teszi a változók használatát, amelyekkel adatok tárolhatók, és amelyeket különböző parancsok során újra lehet használni. A változók lehetnek felhasználói változók vagy környezeti változók.
  5. Folyamatok kezelése:
    • A shell lehetővé teszi a folyamatok indítását, leállítását és figyelését. A háttérfolyamatok (background processes) és a prioritások beállítása is megvalósítható a shellen keresztül.
  6. Irányítás és vezérlési struktúrák:
    • A shell támogatja a vezérlési struktúrákat, például ciklusokat (for, while), feltételes utasításokat (if, else), amelyekkel komplex műveletek hajthatók végre szkriptekben.

Alapvető shell parancsok

Néhány alapvető parancs, amelyeket a shellben használhatunk:

  1. Navigáció:
    • pwd: Kiírja az aktuális könyvtárat (print working directory).
    • cd <könyvtár>: Könyvtár váltása.
    • ls: Az aktuális könyvtár tartalmának listázása.
  2. Fájlkezelés:
    • cp <forrás> <cél>: Fájl másolása.
    • mv <forrás> <cél>: Fájl átnevezése vagy áthelyezése.
    • rm <fájl>: Fájl törlése.
    • touch <fájl>: Üres fájl létrehozása.
  3. Fájl megtekintése:
    • cat <fájl>: Fájl tartalmának megjelenítése.
    • more vagy less: Fájl tartalmának lapozós megjelenítése.
  4. Folyamatkezelés:
    • ps: Folyamatok listázása.
    • kill <PID>: Folyamat leállítása azonosító (PID) alapján.
    • top: Folyamatok és erőforrás-használat megtekintése valós időben.
  5. Szkriptek futtatása:
    • Egy szkript futtatásához írjuk be a szkript fájl nevét (például ./script.sh), miután a futtathatósági jogosultságot beállítottuk (chmod +x script.sh).

Shell scriptelés

A shell scriptelés lehetőséget biztosít feladatok automatizálására. Például egy egyszerű Bash script így nézhet ki: 

#!/bin/bash
# Egyszerű shell script

echo "Hello, world!"

Ez a script kiírja a Hello, world! szöveget. A #!/bin/bash sor az úgynevezett “shebang”, amely jelzi, hogy melyik shellt kell használni a script futtatásához.

Shell előnyei

  1. Rugalmasság:
    • A shell scriptelés segítségével könnyen automatizálhatók ismétlődő feladatok, gyorsítva ezzel a rendszeradminisztrációs és fejlesztési munkákat.
  2. Teljes körű rendszervezérlés:
    • A shell hozzáférést biztosít a rendszer szinte minden részéhez, így a felhasználók közvetlenül manipulálhatják a fájlokat, folyamatokat és hálózati beállításokat.
  3. Szkriptek hordozhatósága:
    • A shell scriptek platformfüggetlenek lehetnek, különösen Unix-alapú rendszerek között, így egyszerűen használhatók több operációs rendszeren is.

Shell hátrányai

  1. Tanulási görbe:
    • Bár a shell parancsok egyszerűek, a komplex szkriptek megírása tapasztalatot igényel, különösen bonyolultabb vezérlési struktúrák esetén.
  2. Hibakezelés:
    • A shell scriptek hibakezelési képességei korlátozottak lehetnek, és a hibaelhárítás nem mindig egyértelmű.

Összegzés

A rendszerhéj (system shell) egy alapvető eszköz az operációs rendszerek irányításában, különösen Unix-alapú rendszereken, mint a Linux és macOS. A shell lehetővé teszi, hogy parancsokat adjunk ki a rendszernek, fájlokat és folyamatokat kezeljünk, valamint automatizáljunk feladatokat. A shell scriptelés rendkívül hasznos az ismétlődő műveletek automatizálásában, így jelentős szerepet játszik a rendszergazdai és fejlesztési munkák során.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=rendszerhéj&oldid=3453030”