ritkulás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈritkulaːʃ]

Főnév

ritkulás

Etimológia

ritkul +‎ -ás

Származékok

• (összetételek): csontritkulás

Ragozás

ritkulás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	ritkulás	ritkulások
tárgyeset	ritkulást	ritkulásokat
részes eset	ritkulásnak	ritkulásoknak
-val/-vel	ritkulással	ritkulásokkal
-ért	ritkulásért	ritkulásokért
-vá/-vé	ritkulássá	ritkulásokká
-ig	ritkulásig	ritkulásokig
-ként	ritkulásként	ritkulásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	ritkulásban	ritkulásokban
-on/-en/-ön	ritkuláson	ritkulásokon
-nál/-nél	ritkulásnál	ritkulásoknál
-ba/-be	ritkulásba	ritkulásokba
-ra/-re	ritkulásra	ritkulásokra
-hoz/-hez/-höz	ritkuláshoz	ritkulásokhoz
-ból/-ből	ritkulásból	ritkulásokból
-ról/-ről	ritkulásról	ritkulásokról
-tól/-től	ritkulástól	ritkulásoktól

ritkulás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	ritkulásom	ritkulásaim
a te	ritkulásod	ritkulásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	ritkulása	ritkulásai
a mi	ritkulásunk	ritkulásaink
a ti	ritkulásotok	ritkulásaitok
az ő	ritkulásuk	ritkulásaik