slanciare

Olasz

Kiejtés

• IPA: /zlanˈt͡ʃa.re/

Ige

slanciare

1. ráveti magát, rárohan
2. nekirugaszkodik, nekilendül

Igeragozás

    slanciare ragozása

főnévi igenév	slanciare
segédige		avere	határozói igenév		slanciando
folyamatos melléknévi igenév		slanciante	befejezett melléknévi igenév		slanciato
személy	egyes szám			többes szám
	első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen idő	slancio	slanci	slancia	slanciamo	slanciate	slanciano
múlt idő	slanciavo	slanciavi	slanciava	slanciavamo	slanciavate	slanciavano
történeti múlt	slanciai	slanciasti	slanciò	slanciammo	slanciaste	slanciarono
jövő idő	slancerò	slancerai	slancerà	slanceremo	slancerete	slanceranno
feltételes mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen	slancerei	slanceresti	slancerebbe	slanceremmo	slancereste	slancerebbero
kötő mód	che io	che tu	che lui/che lei, che esso/che essa	che noi	che voi	che loro, che essi/che esse
jelen	slanci	slanci	slanci	slanciamo	slanciate	slancino
múlt	slanciassi	slanciassi	slanciasse	slanciassimo	slanciaste	slanciassero
felszólító mód	—	tu	Lei	noi	voi	Loro
		slancia, non slanciare	slanci	slanciamo	slanciate	slancino