statisztikai becslések
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃtɒtistikɒjibɛt͡ʃleːʃɛk]
Főnév
- (matematika, valószínűségszámítás, statisztika) A statisztikai becslések a statisztikában használt módszerek, amelyek célja a populáció paramétereinek (például átlag, szórás, arány) megbecsülése a minta adatai alapján. A statisztikai becslés folyamata során a mintából származó információk segítségével próbáljuk megközelíteni a teljes populáció jellemzőit.
Típusai
1. Pontbecslés:
- Pontbecslés: - A pontbecslés egyetlen számot ad meg a populáció egy paraméterének becslésére. Például a mintaátlag ( ) használható a populáció átlagának ( ) becslésére.
- Előnye, hogy egyszerű és könnyen értelmezhető, de hátránya, hogy nem ad információt a becslés pontosságáról vagy megbízhatóságáról.
2. Intervallumbecslés:
- Az intervallumbecslés egy tartományt ad meg, amelyben a populáció paramétere valószínűleg található. Például a 95%-os megbízhatósági intervallum azt jelenti, hogy a becsült tartomány 95% valószínűséggel tartalmazza a valódi populációs értéket.
- Az intervallumbecslés előnye, hogy tükrözi a becslés bizonytalanságát, és információt nyújt a paraméter lehetséges értékeiről.
Jellemzők
1. Becslési eljárások:
- A statisztikai becslésekhez használt különböző módszerek közé tartozik a maximum likelihood (ML) becslés, a legkisebb négyzetek módszere, és a Bayesi becslés.
- A választott eljárás befolyásolja a becslés pontosságát és megbízhatóságát.
2. Becslések megbízhatósága:
- A becslés megbízhatósága számos tényezőtől függ, beleértve a minta méretét, a minta kiválasztásának módját, és a populáció eloszlását.
- A minta nagyobb mérete általában pontosabb becslést eredményez.
3. Becslések torzítása:
- A statisztikai becslések lehetnek torzítatlanok (az eljárás átlagos kimenete egyenlő a valódi populációs paraméterrel) vagy torzítottak (az eljárás átlagos kimenete eltér a valódi paramétertől).
- Az optimális becslési módszerek törekednek a torzítatlanságra, de figyelembe kell venni a varianciát is.
Példa
Tegyük fel, hogy egy iskolában a diákok tesztelésének eredményeit elemezzük, és a populáció átlagos pontszámát szeretnénk megbecsülni.
1. Pontbecslés:
- A kiválasztott minta átlagos pontszáma 75, így a populáció átlagának pontbecslése 75.
2. Intervallumbecslés:
- Az intervallumbecslés során a 95%-os megbízhatósági intervallum 72 és 78 között van, ami azt jelenti, hogy 95% valószínűséggel a valódi átlag 72 és 78 között van.
Összegzés
A statisztikai becslések alapvető szerepet játszanak a populációs paraméterek meghatározásában és a döntéshozatali folyamatokban. A pont- és intervallumbecslések alkalmazása segít a kutatóknak és elemzőknek jobban megérteni a populációk jellemzőit és a minták alapján történő következtetések levonását.
- statisztikai becslések - Értelmező szótár (MEK)
- statisztikai becslések - Etimológiai szótár (UMIL)
- statisztikai becslések - Szótár.net (hu-hu)
- statisztikai becslések - DeepL (hu-de)
- statisztikai becslések - Яндекс (hu-ru)
- statisztikai becslések - Google (hu-en)
- statisztikai becslések - Helyesírási szótár (MTA)
- statisztikai becslések - Wikidata
- statisztikai becslések - Wikipédia (magyar)