Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃuviksol]

Ige

suvikszol

  1. (népies, kiveszőben) Suviksszal ken, fényesít. [1]

Etimológia

suviksz +‎ -ol

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6