szén
Kiejtés
- IPA: [ ˈseːn]
Főnév
szén
- (kémia) A periódusos rendszer 6. nem fém eleme. Vegyjel: C Fajsúly: 12,0155
Fordítások
kémiai elem
bányászott termék
Származékok
- szenes
- (összetételek): barnaszén, feketeszén, kőszén, szénatom, szénbánya, szénbányász, szénbányászat, széncinege, széncsata, széncsoport, széncsúcs, széncsúszda, széndioxid, szén-dioxid, szénégetés, szénégető, szénfal, szénfejtés, szénfekete, szénfűtés, szénfűtéses, széngáz, széngyalu, szénhalom, szénhegy, szénhidrát, szénhidrogén, szénhordás, szénhordó, szénkátrány, szénkefe, szénkéneg, szénkénegez, szénkészlet, szénkosár, szénlánc, szénmedence, szénmező, szén-monoxid, szénpálca, szénpor, szénporrobbanás, szénportüzelés, szénrajz, szénrakás, szénrakodás, szénrakodó, szénréteg, szénsav, szénserpenyő, szénszál, szénszállító, szénszünet, széntabletta, széntartalom, széntartó, széntüzelés, széntüzelésű, szénvasaló, szénvegyület, szénvonó