Wikiszótár

szakértői rendszer

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsɒkeːrtøːjirɛnt͡sɛr]

Főnév

szakértői rendszer

  1. (informatika, mesterséges intelligencia)

A szakértői rendszer (angolul Expert System) egy olyan mesterséges intelligencia alapú rendszer, amelyet arra terveztek, hogy egy adott szakterületen meghozzon döntéseket vagy megoldjon problémákat úgy, mint egy emberi szakértő. Az ilyen rendszerek felhalmozott tudást, szabályokat és logikai következtetéseket használnak a döntéshozatalhoz, és céljuk, hogy támogassák vagy helyettesítsék az emberi szakértőket speciális területeken.

Fő elemei

  1. Tudásbázis (knowledge base): Ez a rendszer legfontosabb része, amely tartalmazza az adott területre vonatkozó tudást, szabályokat, tényeket és információkat. A tudásbázisban a szakértői ismereteket általában szabályok formájában tárolják, például ha-akkor (if-then) szabályokat. Például egy orvosi szakértői rendszerben lehet egy olyan szabály, hogy „Ha a páciens lázas és torokfájása van, akkor valószínűsíthetően torokgyulladása van”.
  2. Következtető gép (inference engine): Ez az elem felelős a tudásbázisban lévő szabályok alkalmazásáért és a döntéshozatalért. A következtető gép képes logikai következtetések levonására, például deduktív vagy induktív érvelésre. Ez a komponens összekapcsolja a tényeket és a szabályokat, hogy új információkat generáljon, vagy megoldja a felhasználó által felvetett problémát.
  3. Felhasználói interfész (user interface): Ez biztosítja a felhasználó számára a rendszerrel való interakció lehetőségét. A felhasználó kérdéseket tehet fel, információkat adhat meg, és megkapja a rendszer válaszait vagy döntéseit. Az interfésznek felhasználóbarátnak kell lennie, hogy a nem szakértő felhasználók is képesek legyenek hatékonyan használni a rendszert.
  4. Magyarázó rendszer (explanation system): Sok szakértői rendszer képes magyarázatot adni a döntéseiről. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék, miért hozott a rendszer egy adott döntést vagy javaslatot. Ez különösen fontos olyan területeken, mint az orvostudomány, ahol a döntések átláthatósága kulcsfontosságú.
  5. Tudásmérnökség (knowledge engineering): A szakértői rendszer létrehozásának folyamata, amely magában foglalja az adott terület szakértőivel való együttműködést, a szakértelem és a szabályok begyűjtését, majd ezek átültetését a rendszer tudásbázisába.

Működési módok

A szakértői rendszerek általában két fő módon működhetnek:

  • Előre irányuló következtetés (forward chaining): A következtetést a meglévő tényekből vagy adatokból indítják, majd ezek alapján próbálnak új következtetéseket levonni. Ez a módszer az adatoktól halad a lehetséges következtetések felé. Például, ha az orvosi rendszer tudja, hogy a páciensnek bizonyos tünetei vannak, elkezdi keresni azokat a szabályokat, amelyek ezekkel a tünetekkel kezdődnek, és következtetéseket von le.
  • Visszafelé irányuló következtetés (backward chaining): Ez a módszer egy lehetséges következtetéssel vagy célkitűzéssel indul, és visszafelé próbálja megkeresni, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ez a következtetés igaz legyen. Ez a megközelítés a problémák megoldására és a cél elérésére összpontosít.

Alkalmazási területek

A szakértői rendszerek számos különböző területen alkalmazhatók, ahol a szakértői tudás kritikus fontosságú:

  1. Orvostudomány: A szakértői rendszerek segíthetnek az orvosoknak diagnózisokat felállítani, kezelési javaslatokat adni, vagy akár különféle betegségek korai felismerésében. Példa erre a MYCIN rendszer, amelyet bakteriális fertőzések diagnosztizálására fejlesztettek ki.
  2. Pénzügy: A pénzügyi szakértői rendszerek segíthetnek a befektetési döntések meghozatalában, hitelkockázatok elemzésében, illetve pénzügyi tervek készítésében.
  3. Jog: A szakértői rendszerek használhatók jogi kérdésekben is, például jogszabályok alkalmazásában, jogi dokumentumok elemzésében vagy a különböző jogi helyzetek értékelésében.
  4. Ipari karbantartás: A gépek karbantartásában szakértői rendszerek segíthetnek hibák előrejelzésében, géphibák diagnosztizálásában, valamint megelőző karbantartási tevékenységek tervezésében.
  5. Mezőgazdaság: A mezőgazdasági szakértői rendszerek segíthetnek a növények, állatok gondozásában, a talajviszonyok elemzésében, valamint a termelési döntések meghozatalában.
  6. Kémia és gyógyszerészet: A szakértői rendszerek alkalmazhatók vegyületek azonosítására, új gyógyszerek fejlesztésére, valamint a kémiai folyamatok optimalizálására.

Előnyök

  • Gyors és pontos döntéshozatal: A szakértői rendszerek sokkal gyorsabban képesek döntéseket hozni, mint az emberi szakértők, különösen nagy mennyiségű adat feldolgozása esetén.
  • Szakértelem megosztása: Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy a tudás sok helyre eljusson, így a kevésbé képzett szakemberek is hozzáférhetnek a magas szintű szakértelemhez.
  • Folyamatos működés: A szakértői rendszerek 24/7 működhetnek, ami különösen előnyös lehet olyan helyzetekben, ahol azonnali döntéshozatal szükséges.

Kihívások és korlátok

  • Tudás megszerzése: A szakértői rendszerek létrehozása jelentős időt és erőfeszítést igényel, mivel a szakértői tudás begyűjtése és formalizálása nehéz és bonyolult folyamat lehet.
  • Rugalmasság hiánya: Mivel a szakértői rendszerek szabályokra épülnek, nehézséget okozhat, ha az adott probléma nem illik pontosan a szabályrendszerbe, vagy ha új helyzetek merülnek fel, amelyekre nincsenek előre meghatározott szabályok.
  • Frissítés nehézségei: Ha a tudásbázist frissíteni kell, az idő- és erőforrás-igényes lehet, különösen, ha a terület gyorsan változik, mint például a jog vagy az orvostudomány.

Jövőbeli fejlődés

Az új mesterséges intelligencia technológiák, mint például a gépi tanulás és a természetes nyelv feldolgozás, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szakértői rendszerek rugalmasabbak, hatékonyabbak és intelligensebbek legyenek. A gépi tanulási technikák alkalmazása lehetővé teszi, hogy a szakértői rendszerek automatikusan tanuljanak az új adatokból, és adaptálódjanak az új helyzetekhez.

Összefoglalás

A szakértői rendszerek fontos szerepet játszanak az automatizált döntéshozatalban és problémamegoldásban, különösen olyan területeken, ahol speciális tudásra van szükség.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=szakértői_rendszer&oldid=3455711”