szellemi tulajdon
Kiejtés
- IPA: [ ˈsɛlːɛmitulɒjdon]
Főnév
- A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. A szellemi tulajdon időleges monopolhelyzetet teremt, kizárólagos hasznosítási, használati, felhasználási jogot nyújt. Másfelől a szellemi tulajdon kiaknázására kötött hasznosítási, használati, felhasználási (licencia-) szerződések a szellemi javak forgalmának alapvető jogi eszközei, amelyek nélkül aligha valósulhatna meg a technológia transzferje vagy például a franchising.
- A szellemi tulajdon: az innováció táptalaja és védőburka, olaj a versenyképesség motorjához."[1] Bobrovszky Jenő írja:"A szellemi tulajdonjogok keretében való oltalomra ... egy jogi formakészlet áll rendelkezésre, amely nem beskatulyázásszerűen, „a szellem palackozásaként” fogad be egy-egy szellemi értéket, hanem inkább „védőruhatárszerűen” áll rendelkezésre annak különböző aspektusai számára. Pl. a bűvös kockára vonatkozó kifejezési forma szerzői jogi formába öltözhet, ha könyvet írnak róla, szabadalmi jogi formába, ha kizárólagos piaci jogokat szereznek a gyártására és védjegyjogi formába, ha megkülönböztető jelként lajstromozzák a kocka ábráját".
Fordítások
Tartalom
- szellemi tulajdon - Értelmező szótár (MEK)
- szellemi tulajdon - Etimológiai szótár (UMIL)
- szellemi tulajdon - Szótár.net (hu-hu)
- szellemi tulajdon - DeepL (hu-de)
- szellemi tulajdon - Яндекс (hu-ru)
- szellemi tulajdon - Google (hu-en)
- szellemi tulajdon - Helyesírási szótár (MTA)
- szellemi tulajdon - Wikidata
- szellemi tulajdon - Wikipédia (magyar)