Kiejtés

  • IPA: [ ˈsɛlːɛmitulɒjdon]

Főnév

szellemi tulajdon

  1. A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. A szellemi tulajdon időleges monopolhelyzetet teremt, kizárólagos hasznosítási, használati, felhasználási jogot nyújt. Másfelől a szellemi tulajdon kiaknázására kötött hasznosítási, használati, felhasználási (licencia-) szerződések a szellemi javak forgalmának alapvető jogi eszközei, amelyek nélkül aligha valósulhatna meg a technológia transzferje vagy például a franchising.
  2. A szellemi tulajdon: az innováció táptalaja és védőburka, olaj a versenyképesség motorjához."[1] Bobrovszky Jenő írja:"A szellemi tulajdonjogok keretében való oltalomra ... egy jogi formakészlet áll rendelkezésre, amely nem beskatulyázásszerűen, „a szellem palackozásaként” fogad be egy-egy szellemi értéket, hanem inkább „védőruhatárszerűen” áll rendelkezésre annak különböző aspektusai számára. Pl. a bűvös kockára vonatkozó kifejezési forma szerzői jogi formába öltözhet, ha könyvet írnak róla, szabadalmi jogi formába, ha kizárólagos piaci jogokat szereznek a gyártására és védjegyjogi formába, ha megkülönböztető jelként lajstromozzák a kocka ábráját".

Fordítások