törvényszolga
Kiejtés
- IPA: [ ˈtørveːɲsolɡɒ]
Főnév
törvényszolga
- (régies) Törvényszéki hivatalsegéd. [1]
Etimológia
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | törvényszolga | törvényszolgák |
| tárgyeset | törvényszolgát | törvényszolgákat |
| részes eset | törvényszolgának | törvényszolgáknak |
| -val/-vel | törvényszolgával | törvényszolgákkal |
| -ért | törvényszolgáért | törvényszolgákért |
| -vá/-vé | törvényszolgává | törvényszolgákká |
| -ig | törvényszolgáig | törvényszolgákig |
| -ként | törvényszolgaként | törvényszolgákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | törvényszolgában | törvényszolgákban |
| -on/-en/-ön | törvényszolgán | törvényszolgákon |
| -nál/-nél | törvényszolgánál | törvényszolgáknál |
| -ba/-be | törvényszolgába | törvényszolgákba |
| -ra/-re | törvényszolgára | törvényszolgákra |
| -hoz/-hez/-höz | törvényszolgához | törvényszolgákhoz |
| -ból/-ből | törvényszolgából | törvényszolgákból |
| -ról/-ről | törvényszolgáról | törvényszolgákról |
| -tól/-től | törvényszolgától | törvényszolgáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | törvényszolgám | törvényszolgáim |
| a te | törvényszolgád | törvényszolgáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
törvényszolgája | törvényszolgái |
| a mi | törvényszolgánk | törvényszolgáink |
| a ti | törvényszolgátok | törvényszolgáitok |
| az ő | törvényszolgájuk | törvényszolgáik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6