szolga
Kiejtés
- IPA: [ ˈsolɡɒ]
Főnév
szolga
- Egy személy, aki bér (esetleg koszt-kvártély) ellenében másnak dolgozik, különösen annak házában vagy háza körül.
Etimológia
- Egy szláv sluga szóból.
- A szót - az oroszból kölcsönözve - több finnugor nyelv is átvette, vö. komi слуга.
Fordítások
másnak dolgozó alárendelt férfi
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | szolga | szolgák |
tárgyeset | szolgát | szolgákat |
részes eset | szolgának | szolgáknak |
-val/-vel | szolgával | szolgákkal |
-ért | szolgáért | szolgákért |
-vá/-vé | szolgává | szolgákká |
-ig | szolgáig | szolgákig |
-ként | szolgaként | szolgákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | szolgában | szolgákban |
-on/-en/-ön | szolgán | szolgákon |
-nál/-nél | szolgánál | szolgáknál |
-ba/-be | szolgába | szolgákba |
-ra/-re | szolgára | szolgákra |
-hoz/-hez/-höz | szolgához | szolgákhoz |
-ból/-ből | szolgából | szolgákból |
-ról/-ről | szolgáról | szolgákról |
-tól/-től | szolgától | szolgáktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | szolgám | szolgáim |
a te | szolgád | szolgáid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
szolgája | szolgái |
a mi | szolgánk | szolgáink |
a ti | szolgátok | szolgáitok |
az ő | szolgájuk | szolgáik |
Szinonimák
Származékok
- szolgaság
- (összetételek): törvényszolga, rabszolga