túr

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtuːr]

Ige

túr

Származékok

• túrás, túró

• (igekötős alakok): | beletúr | feltúr | kitúr | összetúr | 

Fordítások

Tartalom

cigány: turkálinyi (rom)

Ragozás

túr ragozása

Főnévi igenév			túrni
Befejezett melléknévi igenév			túrt
Folyamatos melléknévi igenév			túró
Beálló melléknévi igenév			túrandó
Határozói igenév			túrva
Ható ige			túrhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	túrok	túrsz	túr	túrunk	túrtok	túrnak
		Tárgyas	túrom én téged/titeket túrlak	túrod	túrja	túrjuk	túrjátok	túrják
	Múlt idő	Alanyi	túrtam	túrtál	túrt	túrtunk	túrtatok	túrtak
		Tárgyas	túrtam én téged/titeket túrtalak	túrtad	túrta	túrtuk	túrtátok	túrták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	túrnék	túrnál	túrna	túrnánk	túrnátok	túrnának
		Tárgyas	túrnám én téged/titeket túrnálak	túrnád	túrná	túrnánk	túrnátok	túrnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	túrjak	túrj vagy túrjál	túrjon	túrjunk	túrjatok	túrjanak
		Tárgyas	túrjam én téged/titeket túrjalak	túrd vagy túrjad	túrja	túrjuk	túrjátok	túrják
Főnévi igenév ragozása			túrnom	túrnod	túrnia	túrnunk	túrnotok	túrniuk