Kiejtés

  • IPA: /tɛjɒ/

Főnév

tea

  1. (növénytan, konyha) teacserje (Camellia sinensis) ágvégi leveleiből főzött élénkítő ital.

Etimológia

  • Nemzetközi szó.
  • Végső forrása a kínai (chá).

Fordítások

Származékok

Szókapcsolatok

Ragozás

tea ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset tea teák
tárgyeset teát teákat
részes eset teának teáknak
-val/-vel teával teákkal
-ért teáért teákért
-vá/-vé teává teákká
-ig teáig teákig
-ként teaként teákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben teában teákban
-on/-en/-ön teán teákon
-nál/-nél teánál teáknál
-ba/-be teába teákba
-ra/-re teára teákra
-hoz/-hez/-höz teához teákhoz
-ból/-ből teából teákból
-ról/-ről teáról teákról
-tól/-től teától teáktól
tea birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én teám teáim
a te teád teáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
teája teái
a mi teánk teáink
a ti teátok teáitok
az ő teájuk teáik
  • tea - Értelmező szótár (MEK)
  • tea - Etimológiai szótár (UMIL)
  • tea - Szótár.net (hu-hu)
  • tea - DeepL (hu-de)
  • tea - Яндекс (hu-ru)
  • tea - Google (hu-en)
  • tea - Helyesírási szótár (MTA)
  • tea - Wikidata
  • tea - Wikipédia (magyar)

Kiejtés

Főnév

tea (tsz. teas)

  1. tea

Szókapcsolatok

  • tea - Szótár.net (en-hu)
  • tea - Sztaki (en-hu)
  • tea - Merriam–Webster
  • tea - Cambridge
  • tea - WordNet
  • tea - Яндекс (en-ru)
  • tea - Google (en-hu)
  • tea - Wikidata
  • tea - Wikipédia (angol)