terminativus
Kiejtés
- IPA: [ ˈtɛrminɒtivuʃ]
Főnév
terminativus
- (nyelvtan) Nyelvtani eset, amely a cselekvés, történés térbeli vagy időbeli határát adja meg. A magyar nyelvben a terminativus ragja az -ig, pl. ház-ig. Az -ig időbeli határt is megadhat: pl. kedd-ig. A mutató névmás megfelelő esetei: ez + -ig → eddig és az + -ig → addig. A megfelelő kérdő névmás pedig: meddig?