Főnév

traceroute (tsz. traceroutes)

  1. (informatika) A traceroute (vagy néha tracert néven ismert) egy hálózati diagnosztikai eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy megvizsgálja az útvonalat, amelyen egy IP-csomag eljut a forrásból a célba az interneten vagy egy helyi hálózaton keresztül. A traceroute részletes információkat nyújt azokról a köztes útválasztókról (routerekről), amelyeken keresztül a csomag áthalad, beleértve az egyes lépések közötti késleltetési időket.

Hogyan működik a traceroute?

A traceroute az IP-csomagok TTL (Time to Live) mezőjének manipulálásával működik, és ICMP (Internet Control Message Protocol) vagy UDP csomagokat küld a célállomás felé. A TTL egy olyan mező az IP-csomagok fejlécében, amely meghatározza, hogy a csomag hány útválasztón keresztül mehet tovább, mielőtt eldobnák.

A traceroute folyamata:

  1. TTL=1: A traceroute először olyan csomagot küld, amelynek TTL értéke 1. Az első útválasztó (router), amely fogadja a csomagot, csökkenti a TTL értékét, ami így 0 lesz, és eldobja a csomagot. Az útválasztó ICMP Time Exceeded üzenetet küld vissza a forráshoz, ami tartalmazza az útválasztó IP-címét.
  2. TTL=2: A traceroute ezután egy újabb csomagot küld, amelynek TTL értéke 2. Ez a csomag áthalad az első útválasztón, majd a második útválasztónál lesz eldobva, mert ott válik a TTL értéke 0-vá. A második útválasztó szintén ICMP Time Exceeded üzenetet küld vissza a forráshoz.
  3. TTL növelése: A traceroute folytatja a csomagok küldését, minden alkalommal növelve a TTL értéket, amíg a csomag el nem éri a célállomást, amely végül egy ICMP Echo Reply (vagy UDP esetén egy másik válasz) üzenetet küld vissza a forráshoz, jelezve, hogy a csomag megérkezett a célhoz.
  4. Késleltetés mérése: A traceroute méri az egyes csomagok válaszidejét, és megjeleníti a hálózati csomópontok (routerek) IP-címét és az oda vezető késleltetést milliszekundumban.

A traceroute kimenete:

A traceroute általában egy sor olyan információt jelenít meg, amely megmutatja, mely útválasztókon keresztül halad a csomag, és mennyi ideig tartott, hogy a csomag elérje ezeket a csomópontokat. Minden egyes sor egy útválasztót (hop) jelöl, és három késleltetési időt (RTT – Round-Trip Time) mutat.

Példa egy traceroute kimenetére:

traceroute to www.example.com (93.184.216.34), 30 hops max, 60 byte packets
 1  192.168.1.1 (192.168.1.1)  1.136 ms  1.085 ms  1.044 ms
 2  10.0.0.1 (10.0.0.1)  10.314 ms  10.287 ms  10.265 ms
 3  203.0.113.1 (203.0.113.1)  20.452 ms  20.410 ms  20.378 ms
 4  93.184.216.34 (93.184.216.34)  30.579 ms  30.540 ms  30.507 ms

Ebben a példában a csomag 4 útválasztón haladt keresztül, mielőtt elérte volna a cél IP-címet, és minden egyes lépésnél megjelennek a késleltetési idők.

Traceroute paraméterek:

A traceroute parancs általában több paraméterrel is használható a működés testreszabásához: - -n: Csak IP-címeket jelenít meg, ahelyett, hogy DNS-keresést végezne a hosztnevekhez. - -m: Meghatározza a maximális lépésszámot (hop), amelyig a traceroute fut. - -p: Megadja az UDP portot, amelyet a traceroute használ. - -I: ICMP echo kéréseket használ UDP helyett. - -T: TCP SYN csomagokat használ ICMP vagy UDP helyett (hasznos tűzfalak mögötti célpontoknál, amelyek blokkolhatják az ICMP/UDP forgalmat).

Traceroute és tracert:

A traceroute parancs a legtöbb Unix-alapú operációs rendszeren (pl. Linux, macOS) érhető el. A Windows operációs rendszerekben a parancs neve tracert, de a működése alapvetően ugyanaz. A fő különbség, hogy a tracert alapértelmezetten ICMP csomagokat használ, míg a traceroute Unix-alapú rendszereken alapértelmezetten UDP csomagokat küld.

Traceroute alkalmazási területei:

  1. Hálózati hibaelhárítás: A traceroute segít azonosítani, hogy hol van probléma a hálózatban. Például, ha egy adott útválasztó nagy késleltetést vagy csomagvesztést okoz, azt a traceroute kimenetében láthatjuk.
  2. Útvonal elemzése: A traceroute megmutatja, hogy egy csomag milyen útvonalon jut el a forrásból a célállomásig. Ez különösen hasznos lehet, ha hálózati forgalmat irányítasz, vagy ellenőrizni szeretnéd az internet-szolgáltatód által biztosított útvonalat.
  3. Késleltetés mérése: A traceroute segítségével mérhető az egyes útválasztók közötti késleltetés, ami hasznos lehet a hálózat teljesítményének elemzése során.
  4. Csomagvesztés kimutatása: Ha egy hálózati útvonalon csomagvesztés történik, azt a traceroute segítségével könnyen lokalizálhatod, mivel az adott hop késleltetési ideje kiemelkedően magas lehet, vagy a router nem válaszol.

Traceroute előnyei:

  1. Hálózati problémák gyors azonosítása: Lehetővé teszi, hogy gyorsan megtaláljuk, melyik útválasztó vagy hálózati szegmens okoz problémát.
  2. Láthatóvá teszi az útvonalakat: Segít feltérképezni az útvonalakat, amelyeken keresztül az adatcsomagok eljutnak a célba, így világos képet ad a hálózat topológiájáról.
  3. Részletes diagnosztika: Képes megjeleníteni a hálózati csomópontok és az oda vezető késleltetések részletes statisztikáit.

Traceroute hátrányai:

  1. Biztonsági és tűzfal kérdések: Egyes tűzfalak vagy útválasztók blokkolhatják az ICMP vagy UDP forgalmat, ami miatt a traceroute nem tud teljes körű információt szolgáltatni. Ebben az esetben a traceroute nem mutatja meg a teljes útvonalat.
  2. Nagy hálózatokban pontatlan lehet: A traceroute nem mindig mutatja pontosan a valós késleltetéseket, mert a hálózati útvonalak változhatnak az idő folyamán, és az egyes routerek terheltsége befolyásolhatja a válaszidőket.