umount
Főnév
umount (tsz. umounts)
- (informatika) A számítástechnikában a mount egy parancs a különböző operációs rendszerekben. Mielőtt egy felhasználó hozzáférhetne egy fájlhoz egy Unix-szerű gépen, az eszközön[1] lévő fájlrendszert, amely a fájlt tartalmazza, a mount paranccsal fel kell csatolni. Gyakran használják a mount parancsot SD-kártyák, USB-tárolók, DVD-k és egyéb cserélhető tárolóeszközök esetében. A parancs az EFI shellben is elérhető[2].
- Áttekintés
- A mount parancs utasítja az operációs rendszert, hogy egy fájlrendszer készen áll a használatra, és hozzárendeli azt a teljes fájlrendszer-hierarchia egy adott pontjához (a csatolási pontjához), valamint beállítja a hozzáféréssel kapcsolatos opciókat. A mountolás a fájlrendszereket, fájlokat, könyvtárakat, eszközöket és speciális fájlokat teszi használhatóvá és elérhetővé a felhasználó számára. Az umount, azaz a csatolás ellenpárja utasítja az operációs rendszert, hogy a fájlrendszert leválassza a csatolási pontjáról, így az többé nem lesz elérhető, és eltávolítható a számítógépről. Fontos, hogy egy eszközt az eltávolítása előtt umountoljunk, mivel a fájlokban bekövetkezett változások csak részben íródhattak ki, és az umountolás során befejeződnek. A mount és umount parancsok a módosítások végrehajtásához root felhasználói jogosultságot igényelnek. Alternatívaként a megfelelő művelet végrehajtásához szükséges speciális jogosultságokat a root felhasználó korábban megadhatta. Egy fájlrendszert a root felhasználó az /etc/fstab fájlban felhasználói csatlakoztathatónak határozhat meg.