Kiejtés

  • IPA: [ ˈutoːd]

Főnév

utód

  1. Leszármazott.
  2. Egy személy vagy szervezet tevékenységét, munkáját folytató.

Etimológia

Lásd az után névutót.

Fordítások

Ragozás

utód ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset utód utódok
tárgyeset utódot utódokat
részes eset utódnak utódoknak
-val/-vel utóddal utódokkal
-ért utódért utódokért
-vá/-vé utóddá utódokká
-ig utódig utódokig
-ként utódként utódokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben utódban utódokban
-on/-en/-ön utódon utódokon
-nál/-nél utódnál utódoknál
-ba/-be utódba utódokba
-ra/-re utódra utódokra
-hoz/-hez/-höz utódhoz utódokhoz
-ból/-ből utódból utódokból
-ról/-ről utódról utódokról
-tól/-től utódtól utódoktól
utód birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én utódom utódaim
a te utódod utódaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
utóda utódai
a mi utódunk utódaink
a ti utódotok utódaitok
az ő utóduk utódaik

Származékok

  • utód - Értelmező szótár (MEK)
  • utód - Etimológiai szótár (UMIL)
  • utód - Szótár.net (hu-hu)
  • utód - DeepL (hu-de)
  • utód - Яндекс (hu-ru)
  • utód - Google (hu-en)
  • utód - Helyesírási szótár (MTA)
  • utód - Wikidata
  • utód - Wikipédia (magyar)