utca
(utcák szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈut͡sːɒ]
Főnév
utca
- Városban, falun kisebb közlekedési útvonal, amelyet legalább részben házak (es. telkek) szegélyeznek.
Etimológia
- Tkp. ucca < *ulca. Egy szláv ulica szóból.
- Hasonló kölcsönzések más finnugor nyelvekben is előfordulnak, vö. erza ульця, komi улич, udmurt ульца.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | utca | utcák |
tárgyeset | utcát | utcákat |
részes eset | utcának | utcáknak |
-val/-vel | utcával | utcákkal |
-ért | utcáért | utcákért |
-vá/-vé | utcává | utcákká |
-ig | utcáig | utcákig |
-ként | utcaként | utcákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | utcában | utcákban |
-on/-en/-ön | utcán | utcákon |
-nál/-nél | utcánál | utcáknál |
-ba/-be | utcába | utcákba |
-ra/-re | utcára | utcákra |
-hoz/-hez/-höz | utcához | utcákhoz |
-ból/-ből | utcából | utcákból |
-ról/-ről | utcáról | utcákról |
-tól/-től | utcától | utcáktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | utcám | utcáim |
a te | utcád | utcáid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
utcája | utcái |
a mi | utcánk | utcáink |
a ti | utcátok | utcáitok |
az ő | utcájuk | utcáik |
- A szomszéd utcában lakik.
- Üresen maradó, utcaszerű sáv.
- A vásár utcái
- A színfalak közötti utcák
- (bizalmas) Városi közterület.
- Az utcán csavarog.
- Az utcára kerül.
- elveszti állását
- <nő> megzüllik
- Az utcára lök v. tesz valakit
- megfosztja állásától, lakásától
- (sajtónyelvi) Városi köznép.
- Az utca embere
- Az utca hangulata
Származékok
- utcácska, utcai
- (összetételek): bevásárlóutca, keresztutca, mellékutca, utcaajtó, utcabál, utcabútor, utcafront, utcagyerek, utcahálózat, utcakereszteződés, utcakő, utcalámpa, utcalány, utcanév, utcanévtábla, utcasarok, utcaseprő, utcasor, utcasöpredék, utcaszélesség, utcaszerte, utcatábla, zsákutca
Szókapcsolatok
Szólások, közmondások
- Jössz te még az én utcámba! (még rám szorulhatsz; bosszút állok rajtad)
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)