Kiejtés

  • IPA: [ ˈvɒmzɛr]

Főnév

vamzer

  1. (szleng) áruló, besúgó [1]

Etimológia

A német verwamsen kifejezésből, amely elsősorban Bécsben és Alsó-Ausztriában ismert. Ez egy jiddis szóból jön, ami héber eredetű, vö. mamzer (ממזר) (szószerint: fattyú).

Jegyzetek