Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvɛløː]

Főnév

velő

  1. (konyha) Csont belsejét kitöltő anyag.
  2. (átvitt értelemben) Valaminek a lényege.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn ydin, erza удем, komi вем.

Fordítások

Származékok