világító

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈvilaːɡiːtoː]

Melléknév

világító (nem fokozható)

1. Fényt kibocsátó.

Származékok

• (összetételek): világítóberendezés, világítótest, világítótorony

Etimológia

világít folyamatos melléknévi igeneve.

Fordítások

• francia: lumineux (fr) -euse