virtuális számítógép

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvirtuaːliʃsaːmiːtoːɡeːp]

Főnév

virtuális számítógép

  1. (informatika) A virtuális számítógép (VM, vagyis virtuális gép) egy olyan szoftveres rendszer, amely egy fizikai számítógépen belül egy elkülönített környezetet hoz létre, ahol más operációs rendszerek vagy alkalmazások futhatnak anélkül, hogy közvetlenül befolyásolnák a gazdagépet. A VM-ek egyik fő előnye, hogy lehetővé teszik több operációs rendszer párhuzamos futtatását ugyanazon a gépen, növelve ezzel a rugalmasságot és a hatékonyságot.

A virtuális gép létrehozásakor megadjuk, hogy milyen operációs rendszerre van szükség, valamint beállítjuk a rendelkezésére álló erőforrásokat, mint a memória, processzor és tárhely. A virtuális lemezek lehetnek dinamikusan növekedők (csak annyi helyet foglalnak, amennyi ténylegesen szükséges) vagy fix méretűek (előre meghatározott kapacitással). A virtuális gépek könnyen klónozhatók, ami hasznos lehet például fejlesztési vagy tesztelési környezetek létrehozásánál.

A VM-ek különböző hálózati beállításokkal konfigurálhatók. A NAT (Network Address Translation) lehetővé teszi a VM számára, hogy hozzáférjen az internethez, míg a Bridged mód önálló IP-címet biztosít, így a hálózat többi eszközével is közvetlen kapcsolatba léphet. A Host-Only hálózat pedig egy izolált környezetet hoz létre, amely csak a gazdagéppel tud kommunikálni.

Telepítés után számos beállítás végezhető el, mint például szoftverek telepítése, hálózati tesztelés, és fájlmegosztás a gazdagép és a VM között. A VirtualBox például lehetőséget kínál a „Guest Additions” telepítésére, amely megkönnyíti a fájlok és adatok kezelését, és javítja a VM teljesítményét.

A virtuális gépek nagy előnyei közé tartozik a rugalmasság, a költséghatékonyság és a könnyű kezelhetőség, különösen a fejlesztési, tesztelési vagy szimulációs környezetekben.

Fordítások