virtual private network

Főnév

virtual private network (tsz. virtual private networks)

  1. (informatika, számítógép-hálózatok) virtuális magánhálózat

A Virtual Private Network (VPN), magyarul virtuális magánhálózat, egy olyan technológia, amely titkosított kapcsolatot hoz létre egy felhasználó eszköze és egy távoli szerver vagy hálózat között, az interneten keresztül. A VPN segítségével a felhasználó biztonságosan csatlakozhat távoli hálózatokhoz, például vállalati rendszerekhez vagy az internethez, miközben megőrzi az adatok biztonságát és magánéletét.

Hogyan működik a VPN?

A VPN működése során egy titkosított alagutat hoz létre az interneten keresztül a felhasználó eszköze (pl. számítógép, okostelefon) és a VPN-szolgáltató szervere között. A VPN kapcsolaton keresztül továbbított adatok titkosítva vannak, így harmadik fél, például az internetszolgáltató vagy esetlegesen egy hacker nem tudja megtekinteni az adatforgalmat.

VPN kapcsolat lépései:

  1. Kapcsolódás a VPN szerverhez: A felhasználó a VPN-kliens szoftverrel csatlakozik egy VPN-szerverhez, amely lehet egy vállalati szerver vagy egy kereskedelmi VPN-szolgáltató szervere.
  2. Titkosított alagút létrehozása: A kapcsolat során egy biztonságos, titkosított alagút jön létre, amelyen keresztül az adatcsomagok biztonságosan továbbíthatók.
  3. IP-cím elrejtése: A felhasználó IP-címe elrejtésre kerül, és a VPN-szerver IP-címét kapja meg. Ezáltal a külső weboldalak vagy szolgáltatások csak a VPN-szerver IP-címét látják, a felhasználóét nem.
  4. Adattitkosítás és -visszafejtés: A VPN titkosítja az adatokat, amelyek az interneten keresztül haladnak. Amikor a titkosított adatcsomag megérkezik a célállomáshoz, a VPN-szerver visszafejti azt, mielőtt továbbítaná az interneten.

VPN típusai

  1. Távoli elérési VPN (Remote Access VPN):
    • Ezt a típust általában távoli munkavállalók használják, hogy biztonságosan hozzáférjenek a vállalati hálózathoz otthonról vagy más távoli helyekről. A távoli elérési VPN titkosított kapcsolatot hoz létre a felhasználó eszköze és a vállalati hálózat között.
  2. Site-to-Site VPN:
    • Nagyvállalatoknál használják két vagy több különböző helyen található hálózat összekapcsolására. A site-to-site VPN-ek titkosított kapcsolatot biztosítanak a vállalati hálózatok között, lehetővé téve a különböző irodák vagy telephelyek közötti biztonságos adatkommunikációt.
  3. VPN over Internet:
    • Ezt a típust általában kereskedelmi VPN-szolgáltatók kínálják, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy IP-címüket elrejtsék és hozzáférjenek a földrajzilag korlátozott tartalmakhoz, például streaming szolgáltatásokhoz.

VPN protokollok

A VPN-ek különböző protokollokat használnak a biztonságos kapcsolatok létrehozásához és az adatok titkosításához:

  1. PPTP (Point-to-Point Tunneling Protocol): Régebbi és kevésbé biztonságos protokoll, de még mindig használják a gyors kapcsolat érdekében.
  2. L2TP/IPsec (Layer 2 Tunneling Protocol / Internet Protocol Security): Nagyobb biztonságot nyújt, mivel titkosítással kombinálja a PPTP-t.
  3. OpenVPN: Nyílt forráskódú, erős titkosítást nyújtó protokoll, amely nagyobb biztonságot biztosít, és széles körben használják.
  4. IKEv2/IPsec (Internet Key Exchange Version 2): Gyors és stabil kapcsolatot biztosít, különösen mobil eszközökön.
  5. WireGuard: Újabb protokoll, amely gyors és biztonságos kapcsolatot kínál, kisebb erőforrásigénnyel.

A VPN előnyei

  • Adatbiztonság: A VPN titkosítja az internetes forgalmat, így megvédi a felhasználó adatait a lehallgatástól és a támadásoktól, különösen nyilvános Wi-Fi hálózatokon.
  • Magánélet és anonimitás: A VPN elrejti a felhasználó valódi IP-címét, így csökkenti az online nyomon követés és adatgyűjtés esélyét.
  • Földrajzi korlátozások megkerülése: A felhasználók hozzáférhetnek földrajzilag korlátozott tartalmakhoz, például streaming szolgáltatásokhoz (pl. Netflix, Hulu) a VPN használatával.
  • Biztonságos távoli munkavégzés: A vállalatok VPN-t használnak, hogy távoli munkavállalóik biztonságosan hozzáférhessenek a belső hálózathoz.

A VPN hátrányai

  • Sebességcsökkenés: A titkosított adatforgalom miatt a VPN lassíthatja az internetkapcsolatot, különösen, ha a VPN-szerver nagy távolságban van.
  • Bizonyos szolgáltatások blokkolása: Egyes weboldalak és szolgáltatások felismerhetik a VPN használatát, és blokkolhatják az ilyen kapcsolatokon keresztüli hozzáférést.
  • Adatvédelem a VPN szolgáltatóval szemben: A kereskedelmi VPN-szolgáltatók továbbra is látják a felhasználó adatforgalmát, így fontos megbízható szolgáltatót választani, amely nem naplózza a tevékenységet.

Használati területek

  • Távoli munkavégzés: A VPN-ek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók távolról is hozzáférjenek a vállalati hálózathoz, miközben megőrzik az adatbiztonságot.
  • Kibervédelem nyilvános hálózatokon: A VPN-ek védenek a hackerek és lehallgatások ellen, különösen nyilvános Wi-Fi hálózatokon.
  • Földrajzi korlátozások megkerülése: A felhasználók VPN segítségével elérhetik azokat a weboldalakat és tartalmakat, amelyekhez földrajzi korlátozások miatt másképpen nem férnének hozzá.

A VPN tehát egy olyan biztonsági eszköz, amely lehetővé teszi a biztonságos, titkosított adatátvitelt, az anonimitást és a földrajzi korlátozások megkerülését az interneten keresztül.