Kiejtés

  • IPA: [ ˈvɛbɒlkɒlmɒzaːʃ]

Főnév

webalkalmazás

  1. (informatika, számítógép-hálózatok) A webalkalmazás (web app) egy olyan alkalmazás, amelyet a felhasználók egy böngészőn keresztül érhetnek el és használhatnak, internetkapcsolat segítségével. A webalkalmazások különböznek a hagyományos asztali alkalmazásoktól abban, hogy nem igényelnek külön telepítést vagy frissítést a felhasználó eszközén, mivel a szervereken futnak, és a böngészőkön keresztül használhatók.

Főbb jellemzők:

  1. Böngészőalapú:
    • A webalkalmazások bármely modern böngészőben futnak, beleértve a Chrome, Firefox, Safari és Edge böngészőket. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak nincs szükségük külön szoftver telepítésére, csak internetkapcsolatra és egy böngészőre.
  2. Platformfüggetlen:
    • Mivel a webalkalmazások böngészőkben futnak, bármilyen eszközön elérhetők, legyen az asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon, függetlenül az operációs rendszertől (Windows, macOS, Linux, Android, iOS stb.).
  3. Szerveroldali és kliensoldali komponensek:
    • A webalkalmazások általában szerveroldali (backend) és kliensoldali (frontend) részekből állnak. A szerveroldal kezeli a logikát, adatbázisokat és a kérések feldolgozását, míg a kliensoldali kód a felhasználói felület megjelenítéséért és interakciók kezeléséért felelős.
  4. Adatbázisokkal való integráció:
    • A legtöbb webalkalmazás valamilyen adatbázist használ, hogy dinamikus tartalmat biztosítson, például felhasználói adatokat, termékkatalógusokat, blogbejegyzéseket stb.
  5. Könnyű elérhetőség és karbantartás:
    • A webalkalmazásokat könnyű elérni és karbantartani, mivel a frissítések közvetlenül a szerveren történnek. A felhasználóknak nem kell manuálisan frissíteniük semmit, mivel az új verziók azonnal elérhetők mindenki számára, amikor a szerver frissítést kap.

Webalkalmazások típusai:

  1. Egyszerű oldalak (Single Page Applications - SPA):
    • Az SPA-k olyan webalkalmazások, amelyek egyetlen HTML-oldalt töltenek be, és dinamikusan frissítik az oldalt anélkül, hogy újra kellene tölteni a teljes oldalt. Az olyan JavaScript-keretrendszerek, mint a React, Vue.js és Angular, népszerűek az SPA-k létrehozásához.
  2. Többoldalas alkalmazások (Multi-Page Applications - MPA):
    • Az MPA-k több oldalt töltenek be, amikor a felhasználó navigál az alkalmazás különböző részein. Ilyen típusú webalkalmazásoknál minden újabb oldal betöltésekor a szerver új HTML-oldalt küld vissza a böngészőnek.
  3. Progresszív webalkalmazások (PWA):
    • A PWA-k olyan webalkalmazások, amelyek natív mobilalkalmazásokhoz hasonló élményt nyújtanak. Ezek offline is működhetnek, push értesítéseket küldhetnek, és telepíthetők a felhasználó eszközére, de továbbra is böngészőalapúak.
  4. SaaS (Software as a Service) alkalmazások:
    • A SaaS alkalmazások olyan webalkalmazások, amelyek valamilyen szolgáltatást nyújtanak, például irodai alkalmazások, e-mail kliensek, online könyvelő rendszerek, projektmenedzsment eszközök stb. Ezeket előfizetéses vagy ingyenes modellben kínálják, és felhőalapú infrastruktúrán futnak.

Példák webalkalmazásokra:

  1. Gmail: A Google levelezőszolgáltatása, amely böngészőn keresztül érhető el, és egy tipikus példája a dinamikus, interaktív webalkalmazásoknak.
  2. Google Docs: Online szövegszerkesztő, amely lehetővé teszi a valós idejű együttműködést több felhasználó között, szerkesztés közben.
  3. Facebook: Közösségi média platform, amely böngészőn keresztül elérhető, és dinamikusan frissíti a tartalmat.
  4. Trello: Projektmenedzsment eszköz, amely lehetővé teszi a feladatok és projektek online kezelését.
  5. Slack: Üzenetküldő és együttműködési platform, amelyet sok vállalat használ belső kommunikációra.

Főbb technológiák:

1. Frontend technológiák (Kliensoldali):

  • HTML: A webalkalmazás alapvető szerkezetét adja.
  • CSS: A stílusok és megjelenés megadásához.
  • JavaScript: A dinamika, interaktivitás és kliensoldali logika kezelésére.
  • React, Angular, Vue.js: JavaScript keretrendszerek, amelyek megkönnyítik a komplex frontend fejlesztését.

2. Backend technológiák (Szerveroldali):

  • Node.js: Gyakran használt JavaScript futtatókörnyezet szerveroldali alkalmazások fejlesztéséhez.
  • PHP: Népszerű szerveroldali programozási nyelv, különösen tartalomkezelő rendszerekben, mint a WordPress.
  • Python (Django, Flask): Szerveroldali keretrendszerek, amelyek gyors fejlesztést és skálázhatóságot biztosítanak.
  • Ruby on Rails: Hatékony webalkalmazás-fejlesztési keretrendszer Ruby nyelven.

3. Adatbázisok:

  • MongoDB: NoSQL adatbázis, amely dinamikus adatok kezelésére szolgál.
  • MySQL, PostgreSQL: Relációs adatbázisok, amelyeket sok webalkalmazás használ a strukturált adatok kezelésére.

Előnyök:

  1. Platformfüggetlen működés: A webalkalmazások működnek minden eszközön, legyen az asztali gép, tablet vagy okostelefon, függetlenül az operációs rendszertől.
  2. Könnyű frissítés és karbantartás: Mivel a szerveren futnak, a frissítések központilag történnek, és azonnal elérhetők a felhasználók számára.
  3. Elérhetőség bárhonnan: A felhasználók bárhonnan hozzáférhetnek a webalkalmazáshoz, ahol van internetkapcsolatuk.
  4. Költséghatékonyság: A webalkalmazások fejlesztése és üzemeltetése gyakran olcsóbb, mint a natív alkalmazásoké, mivel egy kódalappal lehet több platformot is támogatni.

Hátrányok:

  1. Internettől függő: A webalkalmazások alapvetően internetkapcsolatot igényelnek (kivéve a progresszív webalkalmazásokat, amelyek offline módban is működhetnek).
  2. Korlátozott hozzáférés a hardverhez: A webalkalmazások nem férnek hozzá ugyanúgy az eszköz hardveres funkcióihoz (például kamerához, GPS-hez), mint a natív mobilalkalmazások.
  3. Teljesítmény: Bizonyos feladatokban a webalkalmazások lassabbak lehetnek, mint a natív alkalmazások, különösen akkor, ha nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni vagy nehéz számításokat kell végezni.


Fordítások